Elemzők: a kiskereskedelem a negyedik negyedévben is erős támasza lehet a gazdasági növekedésnek
Gazdaság, 2019.12.05
A gazdasági növekedési lendület folytatódására utal a kiskereskedelmi forgalom várakozásokat meghaladó októberi adata, amely az első a negyedik negyedévi jelzőszámok közül. A lakossági fogyasztást a reálkeresetek töretlen emelkedése táplálja - állapították meg az MTI-nek nyilatkozó elemzők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait kommentálva.
A KSH jelentése szerint októberben a kiskereskedelmi üzletek forgalma 6,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét.
A nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 9,8 százalékkal nőtt a naptárhatástól megtisztított forgalom éves összehasonlításban az előző havi 8,5 százalékot követően. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 3,4 százalékosra gyorsult a forgalom növekedése. Az üzemanyag vásárlások 5,4 százalékkal emelkedtek, a szeptemberi 6,1 százaléknál valamivel lassabban.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában azt hangsúlyozta, hogy a negyedik negyedévben sem látszik lassulás a kiskereskedelemben, ami erős támasz maradhat GDP növekedési ütemének fenntartásához is. Idén a bérek kétszámjegyű növekedése miatt a reálbérek növekedése meghaladhatja a 7 százalékot, így folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom dinamikus növekedése. Ennek mértéke idén 5,9 százalékra, jövőre 4,3 százalékra lassulhat a tavalyi 6,7 százalékról. A kiskereskedelemnek további lökést adhat az új lakások idén és jövőre várható átadási hulláma, valamint a családvédelmi akcióterv is.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában leszögezte: a kiskereskedelmi forgalom várakozásokat felülmúló növekedése továbbra is egyértelműen a nem élelmiszer-kiskereskedelemhez köthető. A háztartások kihasználják a kedvező anyagi helyzetüket, és nem látszik a tartalékolás sem a november végi akciók előtt, amely a novemberi kiskereskedelmi forgalmat vélhetően tovább erősíti majd. Az ING Bank vezető elemzőjét nem lepte meg, hogy az üzemanyag eladások visszafogottabban alakultak, ami összhangban van az árak emelkedésével. A kiskereskedelmi adat az első, a negyedik negyedév gazdasági teljesítményéről, és egyértelműen erős kezdetet jelez. Virovácz Péter várakozása szerint a jó teljesítmény az év hátralévő részében is fennmarad, így az idei év egészét tekintve valamivel 6 százalék feletti átlagos növekedéssel számol a kiskereskedelmi forgalomban.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője a kiskereskedelmi forgalom stabil bővülését továbbra is az inflációt jelentősen meghaladó béremelkedéssel magyarázta. Az októberi adatból az is látszik, hogy a fogyasztás a negyedik negyedévben is a gazdasági növekedés fő húzóereje lehet, amely így ismét meghaladhatja a 4 százalékot.
A kiskereskedelmi forgalom növekedését 2020-ban nagyban befolyásolja majd, hogy hogyan alakul a bérek emelkedése. Bár a magyar munkaerőpiacot továbbra is a munkaerőhiány jellemzi, de a gyenge külső kereslet a cégeket óvatosságra intheti, azonban a bérnövekedés még így is dinamikus maradhat. A kiskereskedelmi forgalmon belül továbbra is látszik az internetes kereskedelem előretörése, ami az értékesítési módok átalakulását jelenti - fűzte hozzá.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a várakozásainak megfelelő adatokat értékelve elmondta: a kiskereskedelem motorját a nem élelmiszerek csoportjába tartozó tartós fogyasztási cikkek adják, ezek iránt ugyanis folyamatosan erős a kereslet. A lakossági fogyasztás megugrása pedig a fizetések emelkedésével és a foglalkoztatottság javulásával magyarázható.
A K&H elemzője hozzátette: az év első tíz hónapjában a kiskereskedelmi forgalom 5,9 százalékos bővülést produkált, így az év egészében 6 százalék közeli többlet várható.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az októberi kiskereskedelmi adatok kifejezetten kedvező startot jelentenek a negyedik negyedévre nézve, az utolsó negyedév gazdasági teljesítményéhez továbbra is számottevő mértékben hozzájárulhat a belső fogyasztás. A magas foglalkoztatottság, a bérfelzárkózás folytatódása, a fogyasztói bizalmat mérő indikátorok magas szintje és az élénk banki hitelezés fontos támogatója maradhat a fogyasztás bővülésének, ellensúlyozva a globális lassulásból fakadó esetleges növekedési kockázatokat.
Nyeste Orsolya várakozása szerint az idén 4,9 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság, és a növekedés 2020-ban 3,5 százalékra lassulhat. A jövő évi növekedési kilátásokat illetően éppen a belső fogyasztás esetlegesen vártnál nagyobb bővülése jelenthet felfelé mutató kockázatot.
A nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 9,8 százalékkal nőtt a naptárhatástól megtisztított forgalom éves összehasonlításban az előző havi 8,5 százalékot követően. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 3,4 százalékosra gyorsult a forgalom növekedése. Az üzemanyag vásárlások 5,4 százalékkal emelkedtek, a szeptemberi 6,1 százaléknál valamivel lassabban.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában azt hangsúlyozta, hogy a negyedik negyedévben sem látszik lassulás a kiskereskedelemben, ami erős támasz maradhat GDP növekedési ütemének fenntartásához is. Idén a bérek kétszámjegyű növekedése miatt a reálbérek növekedése meghaladhatja a 7 százalékot, így folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom dinamikus növekedése. Ennek mértéke idén 5,9 százalékra, jövőre 4,3 százalékra lassulhat a tavalyi 6,7 százalékról. A kiskereskedelemnek további lökést adhat az új lakások idén és jövőre várható átadási hulláma, valamint a családvédelmi akcióterv is.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában leszögezte: a kiskereskedelmi forgalom várakozásokat felülmúló növekedése továbbra is egyértelműen a nem élelmiszer-kiskereskedelemhez köthető. A háztartások kihasználják a kedvező anyagi helyzetüket, és nem látszik a tartalékolás sem a november végi akciók előtt, amely a novemberi kiskereskedelmi forgalmat vélhetően tovább erősíti majd. Az ING Bank vezető elemzőjét nem lepte meg, hogy az üzemanyag eladások visszafogottabban alakultak, ami összhangban van az árak emelkedésével. A kiskereskedelmi adat az első, a negyedik negyedév gazdasági teljesítményéről, és egyértelműen erős kezdetet jelez. Virovácz Péter várakozása szerint a jó teljesítmény az év hátralévő részében is fennmarad, így az idei év egészét tekintve valamivel 6 százalék feletti átlagos növekedéssel számol a kiskereskedelmi forgalomban.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője a kiskereskedelmi forgalom stabil bővülését továbbra is az inflációt jelentősen meghaladó béremelkedéssel magyarázta. Az októberi adatból az is látszik, hogy a fogyasztás a negyedik negyedévben is a gazdasági növekedés fő húzóereje lehet, amely így ismét meghaladhatja a 4 százalékot.
A kiskereskedelmi forgalom növekedését 2020-ban nagyban befolyásolja majd, hogy hogyan alakul a bérek emelkedése. Bár a magyar munkaerőpiacot továbbra is a munkaerőhiány jellemzi, de a gyenge külső kereslet a cégeket óvatosságra intheti, azonban a bérnövekedés még így is dinamikus maradhat. A kiskereskedelmi forgalmon belül továbbra is látszik az internetes kereskedelem előretörése, ami az értékesítési módok átalakulását jelenti - fűzte hozzá.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a várakozásainak megfelelő adatokat értékelve elmondta: a kiskereskedelem motorját a nem élelmiszerek csoportjába tartozó tartós fogyasztási cikkek adják, ezek iránt ugyanis folyamatosan erős a kereslet. A lakossági fogyasztás megugrása pedig a fizetések emelkedésével és a foglalkoztatottság javulásával magyarázható.
A K&H elemzője hozzátette: az év első tíz hónapjában a kiskereskedelmi forgalom 5,9 százalékos bővülést produkált, így az év egészében 6 százalék közeli többlet várható.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az októberi kiskereskedelmi adatok kifejezetten kedvező startot jelentenek a negyedik negyedévre nézve, az utolsó negyedév gazdasági teljesítményéhez továbbra is számottevő mértékben hozzájárulhat a belső fogyasztás. A magas foglalkoztatottság, a bérfelzárkózás folytatódása, a fogyasztói bizalmat mérő indikátorok magas szintje és az élénk banki hitelezés fontos támogatója maradhat a fogyasztás bővülésének, ellensúlyozva a globális lassulásból fakadó esetleges növekedési kockázatokat.
Nyeste Orsolya várakozása szerint az idén 4,9 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság, és a növekedés 2020-ban 3,5 százalékra lassulhat. A jövő évi növekedési kilátásokat illetően éppen a belső fogyasztás esetlegesen vártnál nagyobb bővülése jelenthet felfelé mutató kockázatot.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!