Időjárás
meteoblue
TV műsor

Elemzők: stabilitás jellemzi a munkaerőpiacot

Gazdaság, 2021.11.29

A munkaerőpiac stabilitását mutatják a legfrissebb adatok, az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint a munkaerőhiányos és erőteljes bérversennyel járó munkaerőpiaci környezet igazolja a felfelé mutató inflációs kockázatokról kialakult aggodalmakat is.  

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn kiadott jelentése szerint októberben a munkanélküliségi ráta 3,9 százalékos, az augusztus-októberi háromhónapos időszakban 3,8 százalékos volt, 0,4 százalékponttal csökkent a múlt év azonos időszakához viszonyítva.

Októberben a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 86 ezerrel volt több, mint egy évvel korábban, augusztus-októberben 53 ezerrel nőtt az egy évvel korábbihoz mérve.

Virovácz Péter, Az ING Bank vezető elemzője szerint a munkaerőpiacot leginkább a stabilitás szóval lehet jellemezni, hiszen a munkanélküliségi ráta lényegében hat hónapja stagnál, a munkanélküliek száma nagyjából megegyezik a májusban és júliusban látottakkal.

A részletes adatokat megvizsgálva Virovácz Péter rendkívül érdekesnek találja, hogy a munkanélküliségi ráta mérséklődése októberben elsősorban a munkaerőpiacot elhagyók miatt következett be, nem pedig azért, mert a foglalkoztatás jelentősen megugrott volna. A következő hónapokban érdemes lesz tehát figyelni nem csak a munkanélküliségi ráta alakulását, de azt is, hogy valójában milyen okból következik be.

Az ING szakértői nem számítanak arra, hogy a Covid negyedik hulláma jelentős munkaerőpiaci problémát generálna, vagyis összességében egy nagyon lassú ütemben javuló, rosszabb esetben inkább stagnáló munkaerőpiaci helyzettel számolnak. A rendkívül mérsékelt javulás oka kettős. Egyre kisebb a potenciális munkaerőtartalék Magyarországon, másrészt maguk a munkanélküliek is egyre kevésbé foglalkoztathatók, hiszen egyre nagyobb arányban vannak köztük a tartósan munkanélküliek.

Az év végére 3,8 százalék közelébe mérséklődhet a munkanélküliségi ráta, ugyanis az egyre erősödő munkaerőhiány talán ismét rákényszeríti a vállalatokat a nehezen foglalkoztathatók képzésére, átképzésére és ismét élénkítheti a nagyobb távolságú ingázás valamiféle támogatását - vélekedett Virovácz Péter.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzőjének várakozása szerint idén 4,0 százalékos, jövőre pedig 3,3 százalékos lehet a munkanélküliség.

Az MTI-hez eljuttatott kommentárjában azt írta, hogy a kormány munkahelyvédelmi intézkedései, a bértámogatások, az adócsökkentések, a vállalati és lakossági törlesztési moratórium érdemben hozzájárult a munkahelyek megőrzéséhez. A gyors helyreállás ellenére néhány szektor, köztük a külföldiek keresletére építő budapesti turizmus teljes helyreállása még várat magára.

Az idei év második felében újra elérkezhet (elérkezett) a másfél évvel ezelőtt látott munkaerőhiányos és erőteljes bérversennyel járó munkaerőpiaci környezet. Ez egyben igazolja az aggodalmakat a felfelé mutató inflációs kockázatokról is, mivel a munkaerőpiaci feszesség gyors emelkedése a bérnövekedés ütemét is tovább gyorsítja, miközben a kínálati oldal még mindig nem épült fel teljesen: továbbra is jelen van a globális alapanyaghiány, kapacitáshiány és a jelentős energiadrágulás is nehezíti a vállalatok termelési szintjének helyreállását - fejtette ki.

Lefelé mutató kockázat lehet viszont a negyedik hullámból eredő korlátozások mértéke itthon és a nemzetközi piacokon egyaránt. Mivel ezektől láthatóan igyekeznek tartózkodni, ahol csak lehetséges, így Horváth András szerint várhatóan a jövő év első felét is erősödéssel és erőteljes bérnövekedéssel indíthatja a magyar munkaerőpiac.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője az MTI-nek küldött kommentárjában azt emelte ki, hogy a foglalkoztatottak száma meghaladja a vírus megjelenése előttit. Ez egyben azt is jelenti, hogy a gazdaságban ismét jelen van a munkaerőhiány, ami újra elősegítheti a bérek emelkedését. A magas foglalkoztatási szintben szerepe lehet a szabad munkahelyek válság előtti nagy számának, a magas beruházási rátának, illetve annak, hogy a lezárások idején - részben a kormányzati támogatások miatt - viszonylag kevés munkahely szűnt meg.

Hozzáfűzte, hogy a következő időszakban a munkaerőhiány és az alacsony tartalékok miatt a foglalkoztatás stagnálása lesz jellemző. A vírus negyedik hullámában jelentősebb korlátozás elrendelésére eddig nem került sor, ami segíti a gazdaság működését, azonban a vírus miatti rendezvénylemondások és nagyobb óvatosság a vendéglátást ismét nehéz helyzetbe hozhatja, ott a foglalkoztatás csökkenhet.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!