A testület december 1-jei hatállyal az egynapos jegybanki betét kamatát 45 bázisponttal 1,60 százalékra, míg az egynapos és az 1 hetes fedezett hiteleszköz kamatát 105 bázisponttal 4,10 százalékra emelte.

Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője felidézte, hogy a múlt héten az egyhetes betéti tenderen a kamat már 2,9 százalékra emelkedett, és ezzel megközelítette a kamatfolyosó felső szélét, amely effektív korlátot jelent.

Az MNB ezen a héten csütörtökön a mostani döntés nélkül már nem tudott volna érdemben szigorítani - jegyezte meg.

A legújabb lépés tehát további mozgásteret nyit a monetáris politika számára, hogy beavatkozzon a gazdaságba, és megfékezze az infláció emelkedését - összegezte az elemző. A kamatfolyosó módosítása ugyanakkor önmagában még nem minősül szigorításnak, ehhez szükség van arra, hogy csütörtökön az MNB tovább emelje az egyhetes betéti eszköz kamatát - mutatott rá. Várakozásaik szerint minimum 30 bázispontos emelést hajt majd végre a jegybank, de ennél nagyobb szigorítás sem elképzelhetetlen - tette hozzá.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője rámutatott, hogy a kamatfolyosó kiszélesítése és felfelé aszimmetrikussá tétele szervesen illeszkedik a monetáris politika új szakaszának stratégiájába.

Az árstabilitás elérése és fenntartása érdekében kiemelten fontos, hogy a jegybank számára elegendő mozgástér álljon rendelkezésre, biztosítva a gyorsan változó környezetből fakadó kockázatok hatékony kezelését - jelezte.

Az elemző szerint a kifejezetten erős inflációs kockázatok miatt az egyhetes betéti kamat huzamosabb ideig elválhat az alapkamattól, továbbra is betöltve az effektív kamatláb szerepét.

A jelenlegi kockázatok figyelembevételével Suppan Gergely arra számít, hogy az egyhetes betéti kamat 4 százalékig emelkedhet a jövő év első negyedévében, majd a negyedik negyedévtől, amennyiben mérséklődnek az inflációs kockázatok, a monetáris tanács elkezdheti az egyhetes betéti kamat visszazárását az alapkamathoz.