Ellátási fennakadások miatt stagnál a brit gyáripar aktivitása

Gazdaság, 2021.03.01

Emelkedtek a brit feldolgozószektor aktivitásának hétfőn ismertetett februári mérőszámai, de ebben nem csekély szerepük volt a beszállítói oldalon kialakult, sokszor alapanyaghiányt okozó fennakadásoknak, és a szektor tényleges aktivitása éppen ezek miatt valójában stagnált. A brit üzleti szektor derűlátásának mutatója ugyanakkor hat és fél éve nem mért csúcson jár, jelezve, hogy a vállalatok a koronavírus-válság enyhülésére számítanak.

Az IHS Markit pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató csoport és a brit vállalati szektor beszerzési aktivitását mérő intézet (Chartered Institute of Procurement & Supply, CIPS) közös felmérése szerint a brit gyáripar szezonálisan kiigazított beszerzésimenedzser-indexe (BMI) februárban 55,1 volt a januárban mért 54,1 után.

Az 50 alatti BMI-indexek a vizsgált szektorok aktivitásának csökkenését, az 50 feletti mutatók az adott ágazat tevékenységének élénkülését jelzik.

Így a brit feldolgozószektor februári BMI-indexe elvileg a gyáripari tevékenység lendületes bővülésére vallana, ráadásul az ágazat aktivitási mérőszáma immár kilenc hónapja megszakítás nélkül emelkedik.

Az IHS Markit elemzői kiemelik azonban, hogy az átfogó index emelkedéséhez a legnagyobb mértékben a beszállítói oldalon kialakult rekordközeli szállítási késedelmek járultak hozzá, és a szektor tényleges kibocsátási értékét mutató részindex a januári 50,7-ről 50,5-re - gyakorlatilag stagnálást jelző szintre - csökkent a múlt hónapban.

A beszállítási idő az IHS Markit számítási módszertana alapján 15 százalékos súllyal szerepel a BMI-indexben, és inverz módon számolják hozzá az átfogó mutatóhoz, hogy mozgása összehasonlítható legyen a többi aktivitási részindexszel.

A februári feldolgozóipari BMI-index hétfői ismertetetéséhez fűzött kommentárjában Rob Dobson, az IHS Markit közgazdasági igazgatója hangsúlyozta: a beszállítási időszak hosszabbodása normális esetben az egyre élénkülő gazdasági aktivitás kedvező jele lenne, ezúttal azonban a jelenség nagyobb mértékben kötődik a brit EU-tagság megszűnéséből (Brexit), illetve a koronavírus-járványból adódó fennakadásokhoz, mint bármilyen más tényezőhöz.

Dobson kiemelte, hogy az emiatt kialakult, a részegységek és nyersanyagok rendkívül széles körére kiterjedő hiányhelyzet négy éve nem mért magasságba hajtotta a brit feldolgozószektor ráfordítási költségeinek inflációját.

Mindezek ellenére azonban a brit üzleti szektor derűlátásának mérőszáma 77 havi csúcson jár.

Az IHS Markit hétfői ismertetése szerint a felmérésbe bevont üzleti vállalkozások 63 százaléka arra számít, hogy egy év múlva magasabb lesz kibocsátási értéke a mostani szintnél.

Az optimista hangulat a felmérés szerint abból a várakozásból ered, hogy a világgazdaság kilábal a koronavírus-válságból, és enyhülnek a Brexithez kötődő bizonytalanságok is.

A brit statisztikai hivatal (ONS) előzetes becslése szerint a koronavírus-válság miatt soha nem mért ütemben, átlagosan 9,9 százalékkal zuhant tavaly a brit hazai össztermék (GDP), amely így a 2013-ban regisztrált szintre esett vissza.

Londoni makrogazdasági elemzők várakozása szerint ugyanakkor a gyors ütemű oltási kampány és az ennek nyomán várható nyitás eredményeként már az idei második negyedévben lendületes növekedés kezdődik a brit gazdaságban.

A Pantheon Macroeconomics londoni üzleti elemzőműhely például azzal számol, hogy a brit gazdaság teljesítménye a második negyedévben 6 százalékkal, a harmadik negyedévben 2-2,5 százalékkal növekszik negyedéves összevetésben.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!