A közlemény szerint a monetáris tanács döntései során az árstabilitás fenntartására fókuszál. A monetáris politika irányultsága továbbra is támogató, a gazdasági szereplők finanszírozási költségei változatlanul kedvezőek. Az infláció alakulását meghatározó tényezőkben kettősség figyelhető meg. A változatlanul élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra fékezi az áremelkedés ütemét.

Ennek az árstabilitás fenntartására gyakorolt hatását a tanács a monetáris politika 5-8 negyedéves horizontján értékeli. A testület monetáris politikai döntéseinél óvatos megközelítést alkalmaz, melynek során nagyban támaszkodik a negyedévente megjelenő inflációs jelentés átfogó makrogazdasági és inflációs előrejelzésére.

Áprilisban az infláció 3,9, míg a maginfláció 3,8 százalék volt. Az indirekt adóktól szűrt maginfláció a márciusi 3,5 százalékról áprilisban 3,4 százalékra mérséklődött. A következő negyedévekben az infláció a 3 százalékos jegybanki cél körül ingadozik. Az adószűrt maginfláció az őszi hónapokig tovább emelkedik, majd 2019 végétől mérséklődik.

A tanácstagok közül többen kiemelték, hogy a fogyasztóiár-index áprilisi emelkedését ismét az üzemanyagárak növekedése okozta, míg a tartós tendenciák szempontjából kiemelten figyelt adószűrt maginfláció áprilisban csökkent. Az adószűrt maginfláció esetében a piaci szolgáltatások áremelkedését néhány egyedi, iparcikkekhez köthető tényező ellensúlyozta. A kilátások megítélésében változatlanul kiemelt figyelmet szükséges fordítani a tartós tendenciákat megragadó mutatókra - állapították meg.

A testület arra számít, hogy a gazdasági növekedés a következő negyedévektől fokozatosan lassul, ugyanakkor továbbra is élénk marad. A hitelpiacok folytatódó dinamikus bővülésével a beruházási ráta magas szinten stabilizálódik, a hosszú távú, fenntartható növekedés szempontjából egyre nagyobb hangsúlyt kap a versenyképesség javítása strukturális intézkedésekkel.

A tanács helyzetértékelése szerint az előző kamatdöntés óta eltelt időszakot változó nemzetközi pénzügyi piaci hangulat jellemezte. A világgazdaság növekedési és inflációs kilátásai változatlanul mérsékeltek. Az Európai Központi Bank (EKB) első kamatemelésére vonatkozó piaci várakozások még későbbre tolódtak, aminek eredményeként a laza monetáris kondíciók az eurózónában a korábban vártnál tovább maradhatnak fenn.

A közlemény felidézi, hogy a tanács márciusban a második negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát legalább 300-500 milliárd forintban állapította meg, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát.

A monetáris politikai transzmisszió hatékonyságának javítása érdekében a testület július 1-jén 300 milliárd forint keretösszeggel elindítja vállalati kötvényvásárlási programját. A növekedési kötvényprogrammal (nkp) a tanács célzottan kívánja elősegíteni a hazai vállalati szektor finanszírozásának diverzifikálását. A kötvényvásárlások eredményeként megjelenő többlet pénzmennyiséget az MNB az alapkamaton kamatozó preferenciális betéti eszköz segítségével semlegesíti. Az új program szervesen kiegészíti a 2019 elején indult növekedési hitelprogram fix konstrukciót.

A monetáris tanács következő kamatmeghatározó ülését június 25-én tartja, amelyről július 10-én, 14 órakor tesz közzé rövidített jegyzőkönyvet.