Ellenszavazat nélkül döntött az alapkamat tartásáról a monetáris tanács tavaly decemberben

Gazdaság, 2021.01.06

Ellenszavazat nélkül döntött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa arról, hogy 0,60 százalék maradjon az alapkamat - derül ki a 2020. december 15-i ülés rövidített jegyzőkönyvéből, amelyet szerdán tett közzé az MNB a honlapján.

A monetáris tanács döntése szerint az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatlába, az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatlába 1,85 százalékon, az egynapos jegybanki betét kamatlába mínusz 0,05 százalékon maradt.

A testület legutóbb 2020 júliusában változtatott a monetáris kondíciókon, akkor 15 bázisponttal csökkentette az alapkamatot azután, hogy júniusban szintén 15 bázisponttal csökkent a kamat, amely ezt megelőzően 2016. május 25. óta állt 0,90 százalékon.

Az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB továbbra is a heti tenderek keretében határozza meg, amellyel a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés felerősödésére reagál. Megismételték: ameddig az inflációs kockázatok indokolják, addig a jegybank az alapkamat és az egyhetes betéti eszköz kamata között különbséget tart fenn.

Az MNB számára kiemelt, hogy a rövid oldali kamatok minden részpiacon és minden időszakban a monetáris tanács által optimálisnak tartott rövid oldali kamatszinttel összhangban alakuljanak. Az MNB ezért december végén - hasonlóan szeptember végéhez - ismét eurolikviditást nyújtó devizaswap tendereket tartott. A hozamgörbe rövid oldalán végrehajtott lépések hozzájárulnak a monetáris kondíciók stabilitásának megőrzéséhez és ezen keresztül az árstabilitás fenntartásához.

A tanácstagok megállapították: bár a tavalyi harmadik negyedévben a gazdasági aktivitás az április-májusi mélypontot követően jelentős mértékben korrigált, a járvány második hullámának és a korlátozó intézkedések bevezetésének hatására 2020 negyedik negyedévében a gazdaság helyreállása átmenetileg megtorpan. A korlátozó intézkedések mellett a hazai gazdasági aktivitás 2020 negyedik negyedévében ismét csökken, amivel a GDP összességében 2020-ban 6,0-6,5 százalékkal zsugorodik. A gazdasági élet normalizálódása a koronavírus elleni vakcina széles körű elterjedésével párhuzamosan, 2021 második negyedévétől indulhat meg. A hazai GDP 2021-ben várhatóan 3,5-6,0 százalékkal, 2022-ben 5,0-5,5 százalékkal nő.

A tanács szerint a kialakított rövid oldali monetáris kondíciók fenntartható módon támogatják az árstabilitást, a pénzügyi stabilitás megőrzését és a gazdasági növekedés helyreállítását. A jelenlegi, gyorsan változó környezetben kiemelten fontos, hogy a rövid oldali hozamok biztonságos távolságban maradjanak a nulla közeli tartománytól. Az MNB a járvány időszakában is elkötelezett az árstabilitás fenntartása mellett, ezért a tanács folyamatosan értékeli a beérkező adatokat, kiemelt figyelemmel követi a gazdaság helyreállításával kialakuló inflációs hatások tartósságát, valamint a pénzpiaci folyamatok lehetséges inflációs hatásait. Amennyiben az inflációs kilátások megváltozása indokolttá teszi, az MNB készen áll a megfelelő eszközök alkalmazására - írták.

A tanácstagok szerint a gazdasági élet újraindulásához a magán- és az állami beruházások egyaránt szükségesek, ezért a kedvező beruházási folyamatok érdekében biztosítani kell a vállalkozások számára széles körben hozzáférhető forrásokat. A döntéshozók véleménye szerint ennek jegybanki feltétele a változatlanul kedvező finanszírozási környezet megtartása, valamint a vállalatok folyamatos működéséhez és beruházásaik megvalósításához szükséges források biztosítása. A tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a Növekedési kötvényprogram és a Növekedési hitelprogram hajrá hatékonyan biztosítja a szükséges forrásokat a beruházásokhoz.

A tanácstagok egyetértettek abban is, hogy az MNB állampapír-vásárlási programja sikeres: hozzájárult az állampapírpiac stabil likviditási helyzetének fenntartásához, erősítette a monetáris transzmisszió hatékonyságát, miközben az államadósság lejárati szerkezetének hosszítását is támogatta. A döntéshozók kiemelték, hogy a jegybank heti vásárlásainak összegét továbbra is rugalmasan alakítja.

A döntéshozók megítélése szerint a jegybankmérleg eddigi bővítése és az MNB által 2020-ban biztosított mintegy 5800 milliárd forintnyi likviditás sikeresen támogatta a járvány okozta negatív gazdasági hatások enyhítését, ezért a monetáris tanács készen áll a fenntartható gazdasági növekedés helyreállását a jegybankmérleg további bővítésén keresztül támogatni.

A tanács tagjai fontosnak tartják az állampapírpiacon történő tartós jegybanki jelenlét fenntartását és a beruházási folyamatokat támogató programok folytatását - összegezték a jelentésben.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!