Takács Szabolcs Ferenc a szociális jogok európai pillér elfogadásának egyéves évfordulója alkalmából tartott tanácskozáson kijelentette, hogy Magyarország támogatja a hatékony uniós szabályozást, öncélú brüsszeli kezdeményezéseket azonban nem fogad el, szociális kérdésekben pedig a tagállamok beleszólási lehetőségeinek bővítését szorgalmazza.

Az államtitkár méltatta az európai integráció szociális eredményeit, hiszen - emelte ki - a világ összes szociális kiadásának fele az EU-ban keletkezik, miközben a lakosságnak ennél jóval kisebb része, mindössze 7 százaléka él itt. A szociális pillér összes célját azonban a legnagyobb és leggazdagabb uniós tagállamok sem tudják gyorsan és teljes körűen megvalósítani, ezért nem szabad olyan elvárásokat táplálni, hogy a szociális pillér elfogadásával megoldódnak a társadalmi nehézségek - tette hozzá.

Takács Szabolcs Ferenc közölte, hogy Magyarország szándéknyilatkozatnak tekinti tavaly novemberben elfogadott dokumentumot, mivel annak nincs jogi kötőereje. Jelentősége ezért - tette hozzá - akkora, amennyi a benne foglaltakból megvalósul, ezt pedig megalapozza az elmúlt évek gazdasági bővülése, a bérek és a foglalkoztatottság növekedése.

A szociális juttatások bővítését ígérte, de hangsúlyozta, hogy a kormány szerint az ilyen kiadásokat nem lehet a versenyképesség és a családpolitika rovására növelni. Kiemelte továbbá, hogy nem Magyarország az egyetlen, amelyik ellenzi az Európai Bizottság ajánlásait, és elutasítja a testület beavatkozását a tagállamokra tartozó szociális kérdésekbe. Példaként említett többek között a munkafeltételekre vonatkozó irányelvtervezet, amit a svéd és az osztrák döntéshozók is kifogásoltak.

Takács Szabolcs Ferenc szerint a szociális folyamatok jó irányba indultak el, az eddig elért eredmények értékelésekor pedig figyelembe kell venni, hogy Európa nehéz évtizedet tudhat maga mögött. A kontinens azonban hosszú távon a társadalmi problémákat sem rendezheti hatékonyan, amennyiben hagyományait és értékeit elhagyja - hangsúlyozta az államtitkár.

Kérdésre válaszolva közölte, hogy a tárgyalások hamarosan lezárulhatnak a norvég alappal, így Magyarország is részesülhet a 2004 óta csatlakozott országoknak kiírt, összesen 1,3 milliárd eurós keretből.

Az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének gazdasági szakértője szerint a szociális pillérre a társadalmi kihívásokat okozó világfolyamatok miatt van szükség. Az újfajta munkavégzési formák, a növekvő egyenlőtlenségek és szegénység, elöregedés és a társadalmak átalakulása közös megoldást sürgetnek - tette hozzá Zúgó Liliána. A szociális pillér csökkenti a tagállamok közötti különbségeket és erősíti a gazdaság és a társadalom ellenállóképességét - hangsúlyozta.

A rendezvény szervezésében közreműködő Friedrich Ebert Alapítvány budapesti irodájának vezetője szerint az európai integráció és az európai gondolat fenntartásában is kulcsszerepet játszanak a szociális jogok. Jörg Bergstermann a Brexitet is az érintettek szociális elégedetlenségével magyarázta.

Földiák András, a SZEF elnöke a szakszervezetek szerepét hangsúlyozta a szociális pillér népszerűsítésében és elfogadásában. A legfontosabb emberi és társadalmi jogokat lefedő uniós dokumentum sokak szerint nem hozta meg a kívánt eredményt az eltelt egy évben, megvalósulását ezért hónapról hónapra elemezni és értékelni kell - tette hozzá.

Az EU 28 tagállamának és három központi intézményének vezetői egy éve Göteborgban írták alá a szociális jogok európai pillérét létrehozó politikai nyilatkozatot. A dokumentumban megfogalmazott 20 alapelv és jog kiterjed többek között az esélyegyenlőségre, a szociális juttatásokra, a munkavállalás lehetőségeire, a munkakörülményekre és a bérezésre. A tagállami törvényalkotást az Európai Bizottság célzott ajánlásokkal támogatja.