Farkas Sándor történelmi lehetőségnek nevezte, hogy az Európai Bizottság november elején elfogadta a magyar KAP (közös agrárpolitika) stratégiai tervet a következő fejlesztési ciklusra.

Beszélt arról is, hogy ma a világ számos pontján évtizedek óta nem látott élelmezésbiztonsági kihívásokkal kell szembenézni, ami stratégiai ágazattá teszi a mezőgazdaságot.

Emlékeztetett arra, hogy a klímaválságot jelző aszály pusztított augusztus közpén az ország 81 százalékán. A mezőgazdasági termelésben a hatékonyság a túlélés záloga lehet - mondta.

Hangsúlyozta, az ágazat versenyben maradáshoz nélkülözhetetlen az előre menekülés, a modernizálás akkor is szükséges, ha a gazdasági környezet ehhez nem kedvező.

Felidézte, hogy a kormány többféle módon segíti a gazdálkodók likviditási helyzetét. Példaként említette a hitelmoratóriumot, a kamatstopot, valamint azt, hogy október 17-től elindították az uniós támogatások tavalyinál nagyobb mértékű, 322 milliárd forint értékű előleg-, illetve részletfizetését. Eddig 150 ezer gazdálkodó számára 250 milliárd forint előleget utaltak ki - jegyezte meg.

Kitért arra is, hogy az agrárium fejlesztését szolgáló, a tavalyi és idei évre meghirdetett, "rekordnagyságú" pályázati lehetőségek a 2023-27-es ciklusban folytatódnak. A magyar kormány a vidékfejlesztési források mellé az uniós jog adta maximális mértékben biztosít nemzeti kiegészítő finanszírozást - emelte ki. A vidékfejlesztési források több mint felét, csaknem 1500 milliárd forintot gazdaságfejlesztésre kívánnak fordítani, több mint 1000 milliárd forint fenntarthatósági célokat szolgál majd - tette hozzá.

Jövő évtől a vidékfejlesztési támogatásokban meghatározóak lesznek azok, amelyek a mezőgazdasági termelők mai körülményekhez alkalmazkodását segítik - mondta az államtitkár. Példaként említette, hogy a tervek szerint a beruházási támogatásoknál prioritást élvez majd a hozzáadott érték emelését és az energiafelhasználás hatékonyságát célzó beruházások segítése, vagy a vízmegtartást segítő gazdálkodás ösztönzése.

Az aszályról szólva hangsúlyozta, az Alföldön megkerülhetetlen a vízgazdálkodás megújítása. Felidézte, hogy a Tisza szabályozása nagyszerű dolog volt az 1800-as években, ma azonban nyögjük a negatív hatásait. "Olyan mélyre kerültek a talajvízszintek, hogy akadnak gazdálkodók, akik azért szüntették meg az állattenyésztésüket, mert elfogyott a víz az ásott kútjukból" - mondta, tragédiának nevezve a kialakult helyzetet. Leszögezte, az Alföldön vissza kell térni sok helyen a vizek, a téli csapadék visszatartására. A kárpótlási törvény is óriási károkat okozott - jegyezte meg, hozzátéve, hogy vissza kell állítani a vízvisszatartást fokozó területeket. Ezekkel a lépésekkel, valamint a szükséges vízkormányzó létesítményekkel is 10-15 év kell, hogy normalizálódjon a talajvízszint - mondta Farkas Sándor.