A kínai statisztikai hivatal pénteken közzétett adatai szerint a termelői árak éves bázison 4,4 százalékkal nőttek márciusban. Az áremelkedés mértéke ezzel jelentősen nőtt a februári 1,7 százalékhoz képest. A márciusi adat ráadásul a leglendületesebb növekedést tükrözi 2018 augusztusa óta, és a harmadik hónapja tartó bővülésre utal. Elemzők 3,5 százalékos árnövekedésre számítottak.

Havi összevetésben a termelői árak 1,6 százalékkal nőttek februárról márciusra, míg az év első három hónapjában a múlt év azonos időszakához képest 2,1 százalékkal emelkedtek.

Tung Li-csüen, a statisztikai hivatal szakértője az adatokhoz mellékelt közleményben rámutatott: a termelői árak különösen szembetűnő - 20 százalék feletti - emelkedését regisztrálták márciusban a vas- és nemvasfémek olvasztásával és hengerelésével, a vegyi anyagok feldolgozásával, valamint a kőolaj- és földgázkitermeléssel foglalkozó szektorokban.

A fogyasztói árindex két hónapon át tartó visszaesést követően márciusban ismét növekedett, méghozzá 0,4 százalékkal, vagyis enyhén a 0,3 százalékos bővülést valószínűsítő elemzői várakozások felett. Februárban még 0,2 százalékos zsugorodást regisztráltak.

Havi összevetésben mindazonáltal 0,5 százalékos árcsökkenést figyeltek meg, amit a statisztikai hivatal szakértője a keresletnek az idén februárra eső kínai holdújévi ünnep utáni visszaesésével magyarázott.

Az első negyedévet tekintve a fogyasztói árindex nem változott a múlt év azonos időszakának szintjéhez képest. Kína az idei évre 3 százalék körüli fogyasztói árnövekedést tűzött ki, szemben a tavalyi, 3,5 százalékos céllal.

Az élelmiszerek árát illetően éves bázison 0,7 százalékos zsugorodást mértek márciusban, a februárban jelentett 0,2 százalékos visszaesés után. Az élelmiszerek árának jelentős csökkenésében márciusban is nagy szerepet játszott a sertéshús árának markáns - 18,4 százalékos - visszaesése. Ez elsősorban a múlt évi, viszonylag magas bázisadatnak köszönhető, amelyet akkor az ország sertésállományát megtizedelő afrikai sertéspestis-járvány idézett elő.

Az élelmiszerek és energiaforrások árát nem tartalmazó maginfláció 0,3 százalékkal emelkedett márciusban éves összevetésben. A februári adat nem mutatott változást a tavalyi szinthez képest.

Kína a világ jelentősebb gazdaságai közül egyedüliként tudott gazdasági növekedést elérni 2020-ban. A tavalyi, 2,3 százalékos GDP-bővülést követően Peking idénre 6 százalék feletti növekedést irányozott elő, a gazdaság egészséges fejlődését megcélozva. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) mindazonáltal kedden 8,4 százalékra javította fel előrejelzését a kínai gazdaság idei növekedését illetően.