A GVH közleménye szerint a legkisebb versenyfelügyeleti bírságot, 5000 forintot 1993-ban egy egyéni vállalkozó kapta, aki nem tájékoztatta a termelőket a felvásárlás átvételi feltételeiről. A legnagyobb bírság viszont ennek csaknem másfélmilliószorosa, 7 milliárd 178 millió forint volt, amelyet a versenyhatóság a vasútépítő kartellben részt vevő hét építőipari nagyvállalatra rótt ki két évtizeddel később - közölte a versenyhatóság.

A közleményben hangsúlyozzák, a GVH-ra fordított társadalmi kiadás többszörösen megtérült. Csak a 2010-es években a GVH beavatkozásainak köszönhetően 150 milliárd forintnál több maradt a fogyasztók zsebében azáltal, hogy a GVH áremelkedéssel járó kartelleket számolt fel, vagy ilyen fúziókba avatkozott be.

A közleményben kiemelik, hogy a világ versenyhatóságait tömörítő Nemzetközi Versenyhálózat (ICN) éves konferenciájának 2021-ben Magyarország adhat otthont, ami a magyar hivatal elmúlt három évtizedében kivívott nemzetközi szakmai elismertségét jelzi. A GVH a 3 napos világkongresszusra 139 országból 500 hatósági vezetőt és versenyjogi szakembert vár Budapestre. A tervek szerint további 2000-en követik élőben interneten az eseményt a világ minden tájáról - tájékoztatott a GVH.