"A mozgások januárban arra utalnak, hogy az euró bevezetésének viszonylag enyhe hatása lehet a teljes inflációra, ami összhangban van más országok tapasztalataival" - olvasható a HNB közleményében.

Hozzátették: más országok tapasztalataihoz hasonlóan a drágulások a szolgáltatásokban jelentkeztek leginkább. Az euró bevezetése utáni árnövekedések végső megítéléséhez azonban meg kell várni január és az azt követő hónapok részletes adatait - hangsúlyozták.

A horvát állami statisztikai hivatal szerdán közzétett gyorsbecslése alapján januárban átlagban 12,7 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint tavaly ugyanebben az időszakban, decemberhez képest pedig változatlanok maradtak.

Havi szinten - tavaly decemberhez képest - az élelmiszerek, az alkoholmentes italok és a dohánytermékek 1,3 százalékkal, a szolgáltatások 1,1 százalékkal drágultak. Az energia felhasználása nélkül előállított nem élelmiszeripari termékek ára 2,1 százalékkal, az energiáé pedig 1 százalékkal lett alacsonyabb.

A HNB szerint az infláció januári enyhe lassulása az olajszármazékok árának csökkenésével és az élelmiszerárak éves szintű emelkedésének mérséklődésével van összefüggésben.

Ehhez hozzájárul a nyersanyagok árának világpiaci csökkenése, valamint az ellátási láncok működésében bekövetkezett fennakadások kiküszöbölése - mutattak rá. Hozzátették: mindazonáltal a gazdasági aktivitás gyengülésének jelentős hatásai még nem láthatók.

Figyelembe véve az inflációs nyomás globális szintű mérséklődésének jeleit, valamint a bázisidőszak kedvező hatásának statisztikai elemeit, 2023-ban az éves inflációs ráta fokozatosan lassul majd, bár egy ideig még magas szinten marad - közölte a HNB. Hozzátette: továbbra is jelentős a kockázata annak, hogy a jövőbeni infláció a tervezettnél magasabb lesz.