A legnagyobb részvényes, a lengyel OT Logistics felbontotta a részvényesi megállapodást az AZ nyugdíjalappal, amellyel - valamint még az Erste nyugdíjalappal - közösen irányítja a Rijekai kikötőt - értesült az újság.

Az OT Logistics ezt azzal indokolta, hogy "megszűnt a bizalom" a partnerek között.

Meg nem erősített forrásokra hivatkozva a lap azt állítja: az AZ nem elégedett a lengyel vállalattal, amire az utóbbi időben többször is felhívta a vezetőség figyelmét. A nyugdíjalap szerint ugyanis agilisabban kellene hozzáállni az átalakításokhoz, fel kellene tőkésíteni a vállaltot és végrehajtani a kitűzött feladatokat.

A lap információi szerint ugyanakkor az AZ szándékosan provokálja a lengyel részvényeseket, hogy kihasználva jelenlegi sebezhetőségüket, teljesen kiszorítsa őket a Rijekai kikötő irányításából.

Az OT Logistics adóssággal küzd: 2018-ban 30 millió kuna (1,3 milliárd forint) veszteséggel zárt, bevételei pedig 5 százalékkal csökkentek 2017-hez képest. Az idei év első három hónapjában a vállalat további 1,6 millió kuna (69 millió forint) veszteséget termelt enyhe forgalomvisszaesés mellett - írta az újság. Az OT Logistics részvényeinek érétke az idén 58 százalékkal, az elmúlt három évben pedig 77 százalékkal csökkent - tették hozzá.

A lengyel vállalat 2015-ben a feltőkésítés révén szerzett tulajdonjogot a Rijekai kikötőben, addig a részvények 83 százaléka volt állami tulajdonban. A lengyel vállalaton kívül a horvát nyugdíjalapok vásároltak még részvényeket.

Az OT Logistics a részvények 26,51 százalékát birtokolja, az AZ nyugdíjalap 16, az Erste nyugdíjalap 9 százalékát. A PBZ Bank vagyonkezelő számláján további 9 százalék részvényt tartanak, amelynek kedvezményezettje valószínűleg a lengyel állami alap (FEZ). A horvát állam a részvények 25,02 százalékával rendelkezik.

A nyugdíjalapok többek között felróják a vezetésnek, hogy nem használta ki az Európai Hálózatfejlesztési Eszköz (CEF) által megítélt közel 40 millió eurós (12,6 milliárd forint) támogatást, amelyet két projektre ítéltek oda: a Rijekai kikötő és a bakari légi kikötő infrastruktúrájának fejlesztésére. Mivel az összeg aktiválásához önrészre is szükség van, néhány részvényes hajlandó volna a Rijekai kikötő feltőkésítésre, míg mások szerint ezzel várni kellene addig, amíg nem találnak új stratégiai partnert.

A lap úgy ítélte meg: amennyiben valóban szerződésbontásra kerül sor - mert az ügy nagy valószínűséggel a kereskedelmi kamara döntőbíróságára kerül - a nyugdíjalapok és a horvát állam tovább tudná irányítani a Rijekai kikötőt. Ugyanakkor az újság úgy tudja: a nyugdíjalapok inkább afelé hajlanak, hogy új stratégiai partnert vonjanak be, információik szerint egy nagyobb ukrán vállalat kész befektetni a kikötői terminálokba. Az újság azt is tudni véli, hogy az elmúlt években voltak más érdeklődők is.

Az OT Logistics csütörtökön közleményt adott ki, amelyben azt írta: aktív részvényese tervez maradni a Rijekai kikötőnek, amelybe eddig 150 millió kunát (6,4 milliárd forintot) fektetett be. "Az OT Logistics fő célja a Rijekai kikötő hosszú távú fejlődése, amely előnyös a régió és résztulajdonosok számára is" - hangsúlyozták. Hozzátették: készek tárgyalni az új feltételekről az AZ nyugdíjalappal, de nem fogadnak el kevésbé kedvező megoldásokat az OT Logistics-re nézve.