Hozzátette: a magyarok életminőségének javulásához szükségesek az erős magyar vállalkozások, a stabil foglalkoztatás és a növekvő bérek.

Kifejtette: a 20. század folyamán a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása 12-szeresére, az anyagi erőforrások kitermelése pedig 34-szeresére nőtt a világon. Az élelmiszerek, takarmányok iránti kereslet nagyjából 70 százalékkal emelkedhet, a bioflóra, amin ezt megtermelik, 60 százalékban sérült, vagy el is pusztult. Mindebből az is következik, hogy a társadalmi igény kiszolgálásához két bolygónyi föld kellene, ami nincs - mutatott rá. Elmondta: ebből következően a tagállamok közös felelőssége, hogy minden intézkedés, jogszabályalkotás ebben a mederben történjen, a körforgásos gazdasághoz való átálláshoz szükséges mindennapokra átállás érdekében.

Boros Anita tájékoztatott arról is, hogy az erős makrogazdasági alapokra építve azon dolgozik, hogy segítse a kkv-k versenyképességét. A gazdasági növekedés Magyarországon az európai élvonalba tartozik. A kkv szektor számos kihívással küzd, 97 százalékuk kis- és középvállalat, a termelékenységük pedig minimális, ezen kell változtatni. Hozzátette: a kormány célja, hogy a kkv-k megerősödjenek, olyan eszközöket, támogatásokat kapjanak, amivel versenyképes, innovatív technológiákat tudnak alkalmazni. Ismertette: 2004-2019 között a GDP növekedése 24 százalék volt, a kkv-k hozzáadott értéke pedig 27 százalék, az exportérték növekedése is kimagasló, 45 százalék volt. A generációváltás is a kkv-k másik nagy kihívása, az új generáció kinevelése fontos - tette hozzá. Kitért arra is, hogy folyamatban van számos stratégia megújítása, így a kkv-stratégia, a szakképzési, energetikai, klímapolitikai, a hulladékgazdálkodási vagy a vízgazdálkodási stratégia.