Paul Fage, a TD Securities globális befektetési tanácsadó csoport londoni részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza hétfői előrejelzésében kiemelte, hogy jóllehet a tizenkét havi infláció októberben 3,8 százalékra gyorsult az előző havi 3,6 százalékról, ezt azonban elsősorban az olajárak emelkedése okozta, az éves szintű maginfláció "rendesebben viselkedett", 2,6 százalék volt a múlt hónapban.

A TD Securities vezető londoni elemzője szerint ennek alapján a monetáris tanács valószínűleg kitart azon véleménye mellett, hogy az inflációs várakozások alacsony szinten jól rögzítettek. Fage szerint várhatóan az is szerepel majd a közleményben, hogy az olajárak most már lefelé tartanak, és ez is enyhít valamelyest az inflációs nyomáson.

Az elemző szerint ugyanakkor fennáll annak a kockázata, hogy mivel a teljes kosárra számolt infláció folyamatosan a jegybanki célszint felett mozog, a piac előbb-utóbb elveszítheti türelmét a továbbra is enyhe monetáris politika miatt, és ez a forint meredekebb gyengülését okozhatja.

Mindemellett a monetáris tanács már szeptemberben módosításokat jelentett be a pénzügypolitika eszköztárában, a normalizáció előkészítésének jegyében, azóta sem árul el azonban sokat arról, hogy a normalizáció várhatóan mikor kezdődik, túl azon, hogy ez az inflációs kilátások függvénye.

A TD Securities londoni főközgazdásza szerint a keddi kamatdöntő ülés közleményében már akár hangsúlyosabban is szerepelhet utalás a normalizációs folyamat közeli elkezdésére, bár inkább az a valószínű, hogy egyelőre "még ennyi sem lesz" a kommünikében.

Paul Fage közölte: a ház várakozása szerint a piaci reakció ebben az esetben is korlátozott lesz, mivel a piaci szereplők nagyobb figyelmet fordítanak a decemberi kamatértekezletre, amikor a monetáris tanács már ismerni fogja az új inflációs jelentés tartalmát. Az elemző szerint "ez tűnik nyilvánvaló időpontnak" arra, hogy az MNB monetáris testülete már konkrétabb bejelentéseket tegyen a normalizációs folyamat lépéseiről.

Fage szerint a TD Securities azzal számol, hogy a három hónapos BUBOR ráta jövőre folyamatosan emelkedik, és hozzávetőleg 100 bázisponttal kerül feljebb, nagyjából összhangban a piacon beárazott szinttel.

Az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics ennél jóval agresszívabb előrejelzést tart érvényben.

Liam Carson, a ház európai feltörekvő piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza hétfői prognózisában közölte: a cég várakozása szerint a három hónapos BUBOR 2019 végéig 2,50 százalékra emelkedik, egy teljes százalékponttal a piacon árazott szint fölé.

Carson szerint az egynapos betéti kamatráta első emelését az MNB valószínűleg márciusban jelenti be.

A Capital Economics vezető londoni elemzője is azzal számol ugyanakkor, hogy a monetáris tanács a decemberi kamatdöntő ülésen tesz majd utalást a potenciális márciusi szigorításra.

Liam Carson szerint jelenleg úgy tűnik, hogy az MNB két módon lát hozzá a szigorításhoz: az egynapos betéti ráta emelése mellett a másik módszer a forintlikviditást dúsító, 2016 októberében indított devizaswap-program leépítése lehet.

A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza, Pasquale Diana közölte: a ház szerint valószínűnek tűnik, hogy a tizenkét havi magyarországi infláció 2019 első felében rövid időre 4 százalék fölé is emelkedhet.

A Morgan Stanley vezető elemzője szerint azonban ha az infláció az olajárak miatt haladja meg tartósabban a 3 százalékos központi célszintet, az önmagában még nem okozna hirtelen irányváltást az MNB monetáris politikájában.

Pasquale Diana szerint ez alól az jelenthetne kivételt, ha ehhez érzékelhetőbb forintgyengülés is társul, ha a maginflációs folyamatok nyomják a teljes kosárra számolt inflációt a 4 százalékos szint felé, vagy ha a jegybank erősödő kockázatkerülés jeleit észleli, például a magyar állampapírpiac nem rezidens befektetői részéről megnyilvánuló eladási nyomás formájában.

A Morgan Stanley vezető szakértője szerint ugyanakkor három fő oka is van annak, hogy az MNB toleráns a gyengébb forint iránt: a forintárfolyam alacsonyabb inflációs átszűrődő hatása, a devizakötelezettségek arányának csökkenése az államadósság-állományon belül, és az, hogy a devizaalapú ingatlanhitelek átváltásával szinte teljesen eltűnt a devizaárfolyam-kockázat a háztartások pénzügyi mérlegéből.

Az elemző hangsúlyozta: véleménye szerint az MNB nem elsősorban a forintárfolyam szintjére, hanem az árfolyammozgások sebességére figyel, és mivel az árfolyam inflációs átszűrődési rátája meredeken csökkent az utóbbi években, valószínűleg jelentősebb, 7-10 százalékos forintgyengülés kellene ahhoz, hogy az infláció valós problémává váljon az MNB számára.

A Morgan Stanley főközgazdásza szerint mindezek alapján a keddi kamatdöntő ülés várhatóan "eseménytelen" lesz.