Kamatdöntés - MNB: a monetáris politika normalizációja a tartós inflációs folyamatoktól függ

Gazdaság, 2018.12.18

A monetáris tanács felkészült a monetáris politika fokozatos és óvatos normalizációjára, amelynek megkezdése a tartós inflációs folyamatok függvénye - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a kamatot változatlanul hagyó ülést követően.

A közleményben megjegyezték: az adószűrt maginfláció emelkedik, ami a tartós inflációs tendenciák erősödésére utal.

Az infláció változékonysága számottevően növekedett, ezért a tanács a kilátások megítélésében a szokásosnál is nagyobb figyelmet fordít a tartós tendenciákat megragadó alapfolyamat-mutatók alakulására.

A monetáris tanács változatlanul 0,9 százalékon hagyta az alapkamatot, az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatát és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatát, az egynapos jegybanki betét kamatát pedig -0,15 százalékon.

Az MNB kedden nyilvánosságra hozta decemberi Inflációs jelentésének főbb számait. Ebben 4,7 százalékra emelték az idei gazdasági növekedési várakozást, a 2019-es inflációs várakozást pedig 2,9 százalékra csökkentették. 2020-ban a szeptemberivel megegyezően, 3 százalékos inflációt és 3 százalékos gazdasági növekedést jeleznek előre, akárcsak 2021-re.

Az MNB egyetlen horgonya az infláció, elsődleges célja a fogyasztóiár-index 3 százalékos értékének fenntartható módon történő elérése - írta a monetáris tanács.

Az adószűrt maginfláció emelkedése a következő negyedévekben is folytatódhat, a fogyasztóiár-index ugyanakkor a 2019 első negyedévi átmeneti emelkedést követően 3 százalék alá csökken. Miután megnövekedett annak a valószínűsége, hogy a tartós tendenciákat megragadó adószűrt maginfláció 3 százalék fölé emelkedhet, miközben az eurózónában a laza monetáris kondíciók tovább maradhatnak fenn, az MNB monetáris politikáját elsődlegesen a magyarországi tartós inflációs tendenciák alakulása határozza meg - fejtette ki a monetáris tanács.

A közleményben megerősítették, hogy a nemzetközi környezet óvatosabb megközelítést igényel.

Megjegyezték: miután az eurozóna gazdasági növekedése a harmadik negyedévében elmaradt a várakozásoktól, a maginfláció pedig az unióban visszafogott alapfolyamatokra utal, az Európai Központi Bank (EKB) első kamatemelésére vonatkozó piaci várakozások későbbre tolódtak.

A tartós inflációs tendenciák értékelése szempontjából a következő időszak beérkező adatai meghatározóak - állapították meg. Arra is kitértek, hogy a beérkező makrogazdasági adatokat is figyelembe veszi a monetáris tanács a monetáris kondíciók alakításánál.

Az MNB-nél úgy látják, a magyar gazdaság fundamentumai erősek és folytatódott a fejlett gazdaságokhoz történő felzárkózás. A hosszú távú, fenntartható növekedés szempontjából egyre nagyobb hangsúlyt kap a versenyképesség javítása - szögezték le.

Arra is felhívták ugyanakkor a figyelmet, hogy a gazdasági növekedés 2019-től várhatóan fokozatosan lassul, miközben a folyó fizetési mérleg egyenlege a jegybank szerint hosszabb távon is pozitív tartományban marad.

A monetáris tanács a vállalati hitelezésen belül a hosszú lejáratú, fix kamatozású hitelek arányát változatlanul alacsonynak tartja.

A közleményben kifejtették: a monetáris politika normalizációjára során először a nemkonvencionális eszköztárral kapcsolatos lépésekre kerül sor. A jegybank úgy fogalmazott, a monetáris kondíciókat előretekintve a jegybank két eszköz, a forintlikviditást nyújtó swapállomány és a kamatfolyosó optimális kombinációjával alakítja ki.

Felidézték: év végéig lezárulnak a jelzáloglevél-vásárlások és kivezetik a monetáris politikai IRS-eszközt, ezt követően pedig januárban elindul a Növekedési Hitelprogram Fix konstrukció.

A tanács a 2019 első negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát változatlan mértékben, legalább 400-600 milliárd forintban határozta meg.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!