Felidézte: a monetáris tanács keddi ülésén 185 bázisponttal 7,75 százalékra emelte az alapkamatot. Közben az egynapos betéti kamat és az egynapos hitelkamat, továbbá az egyhetes fedezett hiteleszköz kamata 135 bázisponttal emelkedik, az egynapos betéti kamat 7,25 százalékra, a másik kettő 10,25 százalékra.

Előrevetítette: az összezárás második lépése a csütörtöki betéti tenderen fog bekövetkezni, amikor az egyhetes betéti kamat is az alapkamat szintjére emelkedik. (A múlt heti tenderen 7,25 százalék volt a meghirdetett kamat).

Az MNB továbbra is készen áll arra, hogy az egyhetes betéti eszköz kamatával rugalmasan reagáljon, amennyiben ezt rövidtávú pénzpiaci mozgások indokolják - hangsúlyozta.

Amennyiben a jegybank változtatni fog az egyhetes betéti rátán, az a lépés a rá következő kamatdöntő ülésen beépül az alapkamat szintjébe - húzta alá utalva arra, hogy az összezárás a monetáris politika tartós eleme lesz.

Virág Barnabás elmondta, hogy a jegybank a devizalikviditást nyújtó swapeszköz használatát júliustól kiterjeszti és negyedéven belül is alkalmazza. A lépéssel az MNB szűkíti a bankrendszer többlet-likviditását, ezáltal is biztosítva a monetáris kondíciók szigorítását - magyarázta a tanács döntését.

A swappiac a monetáris transzmisszió kiemelten fontos részpiaca; azt szeretnék elérni, hogy a swappiac folyamatosan igazodjon az irányadó kamathoz. Az elmúlt években voltak olyan időszakok, amikor ez nem történt meg - tette hozzá.

Az alelnök úgy fogalmazott, hogy döntéseiket "110 százalékban" az infláció elleni küzdelemre összpontosítják, "ez az egyetlen fókusza a monetáris politikának jelenleg". Az inflációs várakozások horgonyzása és a másodkörös inflációs hatások elkerülése kulcskérdés - összegezte.

Az MNB a monetáris szigorítást "kitartóan és határozottan" folytatni fogja addig, amíg az infláció tetőzése nem körvonalazódik - mutatott rá.

Az új inflációs jelentésről beszélve az alelnök megjegyezte, hogy júniusban is magas átárazásokra számítanak, fordulat az őszi hónapokban várható, a mérséklődés folyamata várhatóan lassú lesz. Az infláció az év második felében is kétszemjegyű maradhat - ismertette.

A megemelt előrejelzés alapján idén éves szinten átlagosan 11,0-12,6 százalék közötti infláció várható, jövőre pedig 6,8-9,2 százalék lehet a mutató, a 3 százalékos cél elérése 2024-re tolódott.

Virág Barnabás szerint kiemelten fontos, hogy a monetáris politika és a fiskális politika összhangban legyen. A bejelentett kormányzati intézkedéseknek köszönhetően a költségvetés egyensúlya a nyári hónapoktól javuló pályára áll - jelezte.

Megismételte, hogy minden rendelkezésre álló információjuk alapján a megállapodás az Európai Unióval megtörténik a helyreállítási alap kérdésében.

Beszélt arról is továbbá, hogy a gazdasági növekedés a romló külső konjunktúra mellett kedvezően alakul idén, a GDP ebben az évben 4,5-5 százalék lehet. A jövő évi növekedési előrejelzést azonban lefelé módosították 2,0-3,0 százalékra a korábban várt 4,0-5,0 százalék helyett.