A közleményben kiemelik, hogy az Európai Bizottság Belső Piaci Eredménytáblájának mutatói alapján Magyarországon a közbeszerzési eljárásoknál az információk 98 százalékban nyilvánosak. A magyar ajánlatkérők jogkövetők, mert a meghirdetett közbeszerzésekkel kapcsolatos adatokat szinte mind közzéteszik, miközben a német eljárásokra vonatkozó adatok 10 százaléka, Franciaországban 18 százaléka, Belgiumban 31 százaléka nem kerül nyilvánosságra - írták.

A hatóság rámutatott arra, hogy Magyarországon évek óta csökkenő tendenciát mutat a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások aránya az összes közbeszerzésen belül. Ezek száma az elmúlt hat évben 3626-ról 273-ra csökkent, arányuk a nemzeti eljárásrenden belül 2019-ben nem érte el az 1 százalékot se.

A felhívásokra érkező ajánlatok száma alapján a KH a versenyt is biztosítottnak látja. Az elmúlt 12 év adatai alapján egy eljárásra átlagosan 7 ajánlat jutott, a közbeszerzési érték 68 százaléka kisvállalkozásokhoz került. A kisebb ajánlattevőknek kedvez az is, hogy a magyarországi eljárások 41 százaléka részajánlattételre is lehetőséget ad - írták.

Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke a közlemény szerint kifogásolta az uniós közbeszerzési adatbázis, a TED hiányosságait. Amíg az adatközzététel elmaradását az unió nem szankcionálja, addig az adatbázisa sem lesz alkalmas a tagállamok összehasonlítására - vélekedett az elnök, hozzátéve, hogy a jogállamiságot vagy a versenyt hiányoló megállapításokat kizárólag hiteles forrásokra, megbízható adatbázisokra és kutatásokra lehetne alapozni.