"Kormányunk egy koronát sem adott erre a projektre, mert értelmetlennek tartjuk" - mondta a miniszter újságíróknak.

"A döntés gyakorlatilag a Milos Zeman államfő által szorgalmazott projekt végét jelenti" - mutatott rá közleményében Ivan Bartos regionális fejlesztési miniszter, a kormánykoalíciós Kalózpárt elnöke.

Az évtizedek óta fel-felmerülő témát Zeman hozta vissza újra a nagypolitikába, amikor első beiktatása után, 2013 tavaszán közölte, hogy hivatali ideje alatt szeretné elindítani a Duna-Odera-Elba csatorna megépítését, amellyel a közép-európai országok kényelmes vízi utat, összeköttetést létesíthetnének több tengerhez. Az elképzelés megvalósíthatóságáról nincs egységes vélemény, a legtöbben vitatják ezt a lehetőségét, illetve rendkívül költségesnek és nem kifizetődőnek tartják.

A korábbi, Andrej Babis vezette cseh kormány támogatta az államfő projektjét, az építkezésnél szóba jöhető területek zárolását érintő döntéseket azonban még 2010-ben a Jan Fischer vezette kormány hozta meg. A Petr Fiala vezette kormány programjában is jelezte a projekt megszüntetését. A projektet az érintett regionális önkormányzatok többsége is elutasította.

Az új hajóút a Duna Pozsony és Bécs közötti szakaszából indult volna észak felé, és az észak-morvaországi Ostrava felett lengyel területen kapcsolódott volna az Oderához. Ostrava alatt mintegy 40-50 kilométerrel lett volna egy nyugati irányú elágazás, amely a csatornát összekötötte volna az Elbával. A tanulmány szerint az új víziút hossza, mely a régió folyóira épült volna, mintegy 2075 kilométer lett volna.

A három folyó összekapcsolásának költségeit egy 2018-ban készült tanulmány a szükséges kiegészítő beruházásokkal együtt 610 milliárd koronára (10 248 milliárd forint) becsülte.

A projekt leginkább Csehországot, Lengyelországot és Szlovákiát érintette, ezért a három ország szakminisztere 2017 januárjában Varsóban szándéknyilatkozatot írt alá a Duna-Odera-Elba csatorna megépítéséről.