A statisztikusok elemzése szerint az élelmiszerek és az alkoholmentes italok drágulása volta az infláció alakulására a legnagyobb hatással. Az infláció gyorsulása helyett az elemzők általában 0,1-0,2 százalékpontos csökkenésre számítottak.

A legnagyobb mértékben, 88,4 százalékkal a burgonya ára emelkedett. Nőtt a zöldségfélék, a hús és a sajtok ára is. A sör ára 7,2 százalékkal emelkedett. A másik oldalon a gyümölcs ára 7,5 százalékkal, a cukoré pedig 23,8 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy éve.

Tovább emelkedtek a lakhatási költségek is - a lakbérek 3,3 százalékkal, a gáz ára 3,6 százalékkal, a villanyáram ára pedig 12,5 százalékkal volt magasabb, mint tavaly. Az üzemanyagárak három százalékkal voltak magasabbak, míg a ruházati cikkek, lábbelik és a telekommunikációs szolgáltatások árai mérsékelten visszaestek.

"A cseh jegybank számára az infláció alakulása alapvetően kedvező, mert nem lépi túl a 3 százalékos felső tűréshatárt, s ugyanakkor minden esély megvan arra, hogy fokozatosan visszatérjen a célként meghatározott 2,0 százalékos szinthez" - kommentálta az adatokat Jakub Seidl, az ING Bank vezető piaci elemzője.