A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa az elemzői várakozásoknál kisebb mértékben, 15 bázisponttal emelte a jegybanki alapkamatot, 1,65 százalékra. A testület a kamatfolyosó két szélét is 15 bázisponttal emelte, 0,7 és 2,60 százalékra.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint a jegybank döntése a várakozásokhoz képest felemásan alakult. A kamatemelés a vártnál kisebb mértékű lett, azaz kevésbé szigorított a jegybank. Arra is számítani lehetett, hogy az állampapírvásárlási program mértéke tovább lassul, az azonban egy váratlan szigorítás, hogy a forintlikviditást nyújtó swap eszközt kivezetik.

Hozzátette: összességében a piac először gyengülő forinttal reagált a döntésre, amelyet a kisebb kamatemelés magyaráz, hiszen ekkor a másik két szigorító lépés még nem volt ismert. Fontos üzenet szerinte a piac számára, hogy lesznek további szigorítások és havi szintű szigorítások lesznek, ez alapján arra számít az elemző, hogy a következő hónapokban is 15 bázispontos kamatemelés lesz. Ez az üzenet elősegítheti a forint árfolyamának stabilizálását, a piac megnyugtatását. A jegybank az inflációhoz hozzájáruló tényezők között kiemelte az élelmiszerárak és az alapanyaghiány miatt az iparcikkek áremelkedését. Az állampapírvásárlások üteme legközelebb a decemberi ülésen mérséklődhet. Az új jegybanki prognózisban a növekedési előrejelzést a jegybank felfelé, a 6,5-7,0 százalékos sávba emelte, amely inkább konzervatív előrejelzésnek tekinthető, míg az inflációs előrejelzés megfelel a piaci konszenzusnak - írta.

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője is azt emelte ki: meglepetés volt, hogy lassított a kamatemelési cikluson az MNB. A bejelentést követően azonnal gyengülni kezdett a forint, mivel a piaci konszenzus 25 bázispontos kamatemelésről szólt. A közlemény utolsó bekezdésében szerepel, hogy a kamatemelési ciklus havi lépésekben, kisebb lépésközzel folytatódhat, ez azt jelentené, hogy év végére 2,1 százalékos lesz az alapkamat - közölte. Az Equilor várakozásai szerint az idei évben 4,3 százalékon alakulhat az éves átlagos infláció, mely jövőre 3,3 százalékra eshet vissza.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában azt írta: a jegybank üzeneteiben már előkészítette a kamatemelési ciklus folytatását az inflációs kockázatok érdemi emelkedése miatt. Az őszi hónapokban az infláció újra emelkedhet, megközelítve a 6 százalékot.

Az elemző a következő két kamatdöntő ülésen további kamatemelésekre számít, amivel az év végére 2 százalékra emelkedhet az alapkamat, azonban a később megjelenő inflációs kockázatok miatt nem zárható ki, hogy ennél magasabb szintre emelkedik az alapkamat. Ezt követően véget érhet a kamatemelési ciklus, mivel a jövő évi inflációs kilátásokat számos bázishatás javíthatja, így feltehetően nem lesz szükség további szigorításra.

Kitért arra is, hogy a monetáris tanács elkezdte a mennyiségi lazítások fokozatos visszavonását, az állampapír-vásárlási programot fokozatos kivezetés mellett, a heti vásárlások mennyiségét és szerkezetét rugalmasan alakítva, a szükséges mértékben és a szükséges ideig fogja használni. A monetáris tanács megítélése szerint az állampapírpiac stabil likviditási helyzete továbbra is kulcsfontosságú a monetáris transzmisszió szempontjából, ezért az MNB a piaci stabilitás fenntartása érdekében bármikor kész a heti vásárlások mennyiségének átmeneti növelésére. A piaci árazások meredekebb kamatemelési várakozásokat tükröznek, a határidős kamatlábak szeptemberre 2 százalékos, decemberre 2,30 százalékos, jövő év közepére 2,55 százalékos, 2022 végére 2,80 százalék körüli kamatszintet jeleznek előre - írta.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője kiemelte: a szigorításban mindenki biztos volt, hiszen a jegybank korábbi kommunikációjából is számítani lehetett erre. Az emelés mértéke azonban meglepetés, a piac ugyanis 25-30 bázispontos szigorítást várt, ehhez képest csak 15 bázisponttal nőtt a kamat. Vagyis a jegybank lassított a kamatemelési tempón - tette hozzá. A vártnál kevésbé szigorú döntést a jegybank a kamatdöntést követő kommentárjában azzal magyarázta, hogy a koronavírus negyedik hulláma bizonytalanságot jelent a gazdasági teljesítményre nézve. Az MNB ugyanakkor azért hangsúlyozta, hogy felfelé mutató kockázatok vannak túlsúlyban. A következő hónapok 15 bázispontos kamatemeléseivel, az év végén 2,1 százalékra növekedhet az alapkamat - közölte.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a kamatdöntő ülés után a jövőbeni kamatpályával kapcsolatos bizonytalanságok érdemben csökkentek. Az irányadó rátára vonatkozó előrejelzésüket változatlanul hagyják, várakozásuk szerint az év végére 2,1 százalékra emelkedhet a jegybanki alapkamat. Szintén úgy vélte, hogy a keddi kamatdöntés kisebb meglepetést hozott, hiszen a piaci konszenzus nagyobb mértékű további szigorítást várt, és a kamatemelési ciklus 25-30 bázisponttal való folytatását valószínűsítette.