A kiadvány az elmúlt egy év makroprudenciális beavatkozásait, a piaci szereplők alkalmazkodását és az intézkedések szélesebb körű gazdasági hatásait mutatja be.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2015 óta alkalmaz adósságfék szabályokat a háztartások túlzott mértékű eladósodásának megelőzése érdekében. Idén a hitelezés dinamikus bővülésével párhuzamosan az adósságfék-limitek továbbra is hathatós védelmet biztosítottak a túlzott eladósodás ellen. Októbertől az adósságfék-szabályok a háztartások kamatkockázatát is figyelembe veszik, így a rövidebb kamatperiódusú, változékonyabb törlesztőrészletű jelzáloghiteleket csak nagyobb jövedelem mellett lehet felvenni.

Az eddigi tapasztalatok szerint a módosítás hatékonyan mérsékli az ügyfelek kamatkockázatát, és a piaci szereplők megfelelő módon alkalmazkodtak a módosult elváráshoz - derül ki a jelentésből.

Szombati Anikó, az MNB ügyvezető igazgatója a kiadványt bemutató sajtótájékoztatón kiemelte: az adósságfék-szabályok a jelzáloghitelek kamatkockázatát is figyelembe veszik, a limiteket egyre jobban megközelítik a tényleges hitelfelvételek. A bankok néha megpróbálják kikerülni a szabályokat, főleg a hitelfedezeti mutató (HFM) esetében fordulhat ez elő. Az adósok ugyanis egyes esetekben fedezetlen hitelt vesznek fel önerőként, így kerülik ki a HFM szabályokat, holott minden banknak körültekintően kellene eljárnia - mutatott rá az ügyvezető igazgató.

Szombati Anikó jelezte: a magyarországi hitelezés nem mutatja a túlhevülés jelét, mivel a gazdasági növekedés is erőteljes, ezért a gyors hitelkiáramlás a hitelezés bővülésének magas dinamikája ellenére sem okozhat gondot a közeljövőben.

Elmondta: érdemben nőtt a hosszú lejáratú jelzáloglevél-piac, de a jegybank szakértői szerint van még tere a bővülésnek. Költség- és profithatékonyság szempontjából az optimális szintekhez jelentős lemaradásban van a magyar bankrendszer, a hazai bankok nincsenek rászorítva arra, hogy javítsanak a hatékonyságukon - mondta Szombati Anikó.