A jelenség hátterében több statisztikai és gazdasági jellegű tényező együttes hatása áll - olvasható az MNB honlapján közzétett elemzésben.

Kifejtik, egyrészt a KSH júliusban már szélesebb körben végezte el az árfelírást a járvány által jobban érintett hónapokhoz képest, másrészt a korlátozások fokozatos feloldása következtében néhány részpiacon a koncentráltan megugró kereslet, míg egyes termékek esetében a termelési láncok fokozatos helyreállása miatt átmenetileg korlátozott elérhetőség volt jellemző.

Ismertetik, hogy 2020 júliusában az éves összevetésben számított infláció 3,8 százalék volt, míg a maginfláció 4,5 százalékon alakult. Az indirekt adóktól szűrt maginfláció 4,1 százalékos értéket mutatott, az előző hónaphoz képest az infláció 0,9 százalékponttal, míg a maginfláció 0,5 százalékponttal nőtt.

A Magyar Nemzeti Bank értékelése szerint a júliusi infláció emelkedését elsősorban az üzemanyagok árindexének növekedése magyarázza, a maginfláció emelkedését döntően az iparcikkek áremelkedése okozta.

Az iparcikkek éves inflációjának júliusi emelkedése mögött alapvetően a személygépkocsik árdinamikája állt. A piaci szolgáltatások éves inflációja az előző hónaphoz képest lényegében nem változott. A belföldi üdülés esetében volt megfigyelhető érdemi áremelkedés. Az élelmiszerek inflációja lényegében nem változott az előző hónaphoz képest. A szabályozott termékek árai júniushoz képest emelkedtek, amit a közterületi parkolás ingyenességének megszűnése okozott.

Az üzemanyagárak a világpiaci olajárak elmúlt időszaki számottevő növekedésének és a termékkör - július 1-től életbe lépő - jövedékiadó-emelésének következtében nőttek az előző hónaphoz képest.

A dohány ára a júliusi jövedékiadó-emelés következtében emelkedett.

A lakosság inflációs várakozásai júliusban lényegében nem változtak júniushoz képest, miután az előző hónapokat magasabb volatilitás jellemezte - írja az MNB értékelésében.