Nagyon pozitív fejleménynek nevezte azt is, hogy elindult Magyarországon a vállalati zöldkötvénypiac, három sikeres kibocsátással az MNB ösztönzésére.

A fenntartható fejlődési célok szempontjából ugyanakkor van hova fejlődni - jelezte.

Néhány nap múlva hatályba lépnek a fenntartható befektetésekkel kapcsolatos új uniós rendeletek, a jegybank egy hónapon belül kiadja banki zöldajánlását a környezeti kockázatok kezelésére, és még idén nyáron megszületik a Nemzeti fenntartható tőkepiaci stratégia is - sorolta. Az új uniós rendeletekhez az MNB vezetői körlevelet ad ki az alapkezelőknek, biztosítóknak, pénztáraknak, és az év második felében bevezetik a banki klíma stressz-tesztet is.

Hangsúlyozta: a pénzügyi közvetítői rendszer eddig csekély mértékben integrálta működésébe a környezeti fenntarthatósági szempontokat, a hazai pénzügyi tőke csupán néhány százaléka tekinthető zöldnek, míg a nemzetközi és a nemzeti célkitűzések eléréséhez nagyságrendekkel több privát beruházásra van szükség.

Az első alkalommal megjelent Zöld pénzügyi jelentés a magyar gazdaság és leginkább a pénzügyi rendszer környezeti fenntarthatóságáról ad tájékoztatást, elsősorban a 2020-as évet értékelve, és előre tekintve a következő időszakra is - fűzte hozzá Gyura Gábor, a jegybank fenntartható pénzügyek főosztályvezetője.

A jelentés mutatói között kiemelte: a települési hulladék újrahasznosításában az utóbbi tíz évben jelentős fejlődést ért el Magyarország, mintegy felére tudta csökkenteni lemaradását az uniós átlaghoz képest, az újrahasznosítási arány 2019-es 36 százalékos szintje megfelel a visegrádi átlagnak. Sok olyan további mutató van, ahol van még tere a fejlődésnek - mondta.

A jegybank felmérése szerint Magyarországon jelenleg 68 százalék azoknak a bankoknak az aránya, ahol a legfőbb döntéshozó szerv nem vitatja meg a klímakockázatokat, szemben az uniós 25 százalékkal. A hazai bankok 81 százaléka nem elemezte a klímakockázatok valószínűségét és hatását, míg uniós átlagban ez az arány 48 százalék. Pozitív fejleménynek nevezte, hogy a bankok több mint egyharmadánál nőtt a klímaváltozás stratégiai súlya.

Megállapították azt is, hogy az energiahatékony lakóingatlanok arányát is növelni kell, ami jelenleg 3 százalék, míg az EU-ban 9,8 százalék. A jegybank ennek ösztönzését a zöldjelzáloglevél-vásárlási programmal tervezi segíteni. A tőkepiacon látható pozitív trendek közé sorolta, hogy a kormányzati zöldkötvényállomány számottevően nőtt 2020-ban, 1,9 százalékra, az unióban ez 0,95 százalék. Az európai piac egészén 15 százalék körül van a zöld alapon kezelt befektetési alapok aránya, itthon sajnos még csak fél százalékot tett ki tavaly - mutatott rá, hozzátéve: jócskán van tere a növekedésnek. Az MNB reményei szerint ez az állomány tovább nőhet a közeljövőben.