Közölte: a jegybank pénzügyi stabilitási tanácsa megtárgyalta és elfogadta a 2021-es Fizetési rendszer jelentést, amely szerint a koronavírus-járvány kirobbanása ellenére is javult a hazai pénzforgalom hatékonysága.

Bartha Lajos ismertette: a fizetési kártyás elfogadói hálózatban 2020 végén 123 ezer fizikai, és 24 ezer internetes elfogadóhely működött, előbbi 10, utóbbi 24 százalékos növekedésnek felel meg.

Elmondta: a pandémia jelentős hatást gyakorolt a pénzforgalmi folyamatokra is, mérséklődött a főbb fizetési módok forgalmának növekedési üteme. A kártyás vásárlások darabszámában a korábbi 20 százalék körüli éves növekedési ütem 7 százalékra mérséklődött, azonban ez is elég volt ahhoz, hogy a tranzakciók éves száma áttörje az 1 milliárd darabos határt. Emellett az érintéses kártyás tranzakcióknál a PIN-kód kötelező használatára vonatkozó limit - MNB által kezdeményezett - 15 ezer forintra emelése rendkívül sikeres lépés volt, hozzájárult ahhoz, hogy a vásárlások közel 95 százaléka az érintéses technológia alkalmazásával történjék.

Az átutalások darabszámának növekedési üteme kevéssel maradt csak 5 százalék alatt, ami minimálisan alacsonyabb a 2019-esnél.

Jelentős fejlemény az is, hogy először haladta meg a kártyás vásárlások értéke a készpénzfelvételekét, amelyek száma 14 százalékkal esett vissza, ami kiugró a korábbi évekhez képest.

Az online pénztárgép használatára kötelezett 120 ezer adózó közel 60 százalékánál volt kártyaelfogadás, ami 10 százalékpontos előrelépés. A forgalomban lévő 9,9 millió kártya 92 százaléka, a 203 ezer POS-terminál 98 százaléka támogatta az érintéses fizetést - sorolta.

Az ügyvezető igazgató kiemelte: a tavaly március 2-án sikeresen elindult azonnali fizetési szolgáltatás új dimenzióba helyezte a belföldi pénzforgalmat. Ráadásul egy év leforgása alatt elérték, hogy az összes hazai átutalási tranzakció több, mint egy harmada az azonnali feldolgozási szabályok szerint teljesül, amire más, fejlett pénzforgalommal rendelkező országokban is jóval több időre volt szükség. Az új szolgáltatás indulásától kezdve 2021 első negyedévének végéig a bankon belüli tételekkel együtt összesen 152 millió azonnali fizetés teljesült 29 ezer milliárd forint értékben. A központi infrastruktúra feldolgozási adatai alapján a tranzakciók harmadát banki nyitvatartási időn kívül indították az ügyfelek és 96 százalékuk 2 másodperc alatt teljesült.

A pénzforgalmi szolgáltatóknak, a nagy forgalmat lebonyolító kereskedőknek és számlakibocsátóknak egyaránt további erőfeszítéseket kell tenniük azért, hogy minden fizetési helyzetben releváns opció legyen az azonnali fizetés - mondta. Kiemelten fontos a tranzakciós díjaktól mentes árazási struktúra kialakítása, valamint a fizetési kérelem és a hazai QR-kód szabványra alapozott fizetésindítás implementálása a mobilbanki alkalmazásokba. Hozzátette: nem túl jó az átutalásoknál a tranzakciókat terhelő árazás. Az ügyfelek a mérsékelt elektornikus tranzakciójuk ellenére magas havidíjat fizetnek. A jegybank azt szeretné látni, hogy azok a csomagárazások kerüljenek többségbe Magyarországon, amelyek korlátlan számú elektronikus tranzakciót tesznek lehetővé.

A pénzforgalmi szolgáltatók működése általánosságban megfelelő, tavaly 77 millió forint bírságot szabtak ki, 31 lezárt és 34 új ellenőrzést bonyolítottak. A vizsgálatok többségében feltárták a hiányosságokat, a leggyakrabban a beérkező fizetési műveletek összegének haladéktalan jóváírására vonatkozó szabályokat sértették meg. Jegybanki ajánlás készült erről - jelezte.

Kiemelte: a visszaélések elektronikus pénzforgalomhoz viszonyított aránya továbbra is elhanyagolható, és kedvező a trend. A digitalizáció terjedésével egyre kifinomultabb módszereket használnak a csalók. Az átutalásokat érintően az adathalászat meghatározó szerepe mellett azonban dinamikus átrendeződés van a nem pénzforgalmi vonzatú, megtévesztésen alapuló módozatok irányába. Ezért a valósidejű csalásszűrő rendszerek és az erős ügyfélhitelesítés mellett egyre nagyobb szükség van a fogyasztók pénzügyi tudatosságának erősítésére is - mondta az igazgató.