A legfrissebb jegybanki előrejelzés szerint az infláció az idén a 3,8-3,9 százalékos tartományban alakulhat, a tavaly decemberben jelzett 3,5-3,6 százalék helyett.

Balatoni András kiemelte: a rövid távú, átmeneti inflációs kiugrásokat követően várakozásuk szerint az infláció 2022 elejétől már a 3,0 százalékos jegybanki cél körül alakul, ahogy a külső inflációs környezet árleszorító hatása előtérbe kerül, az üzemanyagok inflációja a historikus átlagnak megfelelő szintre csökken, és az inflációt növelő indirektadó-hatások pedig fokozatosan mérséklődnek.

Az infláció második negyedévi emelkedésének közel felét az üzemanyagárak és az adóváltozások magyarázzák. A jegybank az alapfolyamatok alakulását legjobban kifejező adószűrt maginflációt figyeli, a piaci szolgáltatások árváltozása mellett. A szolgáltatások ára eddig mérsékelten változott, és fontos jelzésnek tekinthető, ha ez az év második felében is így marad. Az úgynevezett másodkörös hatásokat a munkaerőpiaci folyamatokban és a gazdasági szereplők inflációs várakozásának alakulásában szorosan nyomon követi a jegybank - tette hozzá.

Balatoni András hangsúlyozta: az adószűrt maginfláció a másodkörös hatások nélkül visszafogott, és dezinflációs hatást mutat.

A gazdaság növekedési kilátásairól azt mondta: a magyar gazdaság helyreállási potenciálja erős, jó esély van arra, hogy az év végére az ország újra elérje a 2019. év végi GDP-szintet. Idén 4-6 százalék közötti, jövőre 5-6 százalék közötti növekedést prognosztizálnak. Fontosnak nevezte a növekedés szerkezetét, úgy látják, hogy a beruházásintenzív növekedési pálya az, ami hosszú távon megteremti a fenntartható felzárkózás alapjait. A magyar beruházási ráta a harmadik legmagasabb az unión belül.

A kínálati oldalról a beruházások mellett a munkaerőpiac is támogatja a növekedést, a magyar munkanélküliségi ráta 2020-ban nemzetközi összevetésben az egyik legalacsonyabb maradt - emelte ki.

Az egyensúlyi mutatókról azt mondta: a folyó fizetési mérleg egyenlege a vártnál kedvezőbben alakult, tavaly többletes volt, a többlet idén emelkedik, az ország külső egyensúlyi pozíciója kedvező. Ez a jelentős külfölditőke-beáramlás révén az új termelőkapacitások emelkedését eredményezi. A 2020-as költségvetési hiány megfelel a nemzetközi átlagnak, a bruttó államadósság ráta átmenetileg emelkedett a GDP 80 százaléka fölé, idén ismét csökkenő pályára áll - mondta.

Friss inflációs jelentésében az idei inflációs prognózis 0,3 százalékpontos emelése mellett a maginfláció és az indirekt adóhatásoktól szűrt maginfláció várható mértékét is 0,1 százalékponttal megemelte a decemberi kiadványhoz képest az MNB, amivel az éves maginfláció idén eléri a jegybanki toleranciasáv felső határát. A munkanélküliségre vonatkozó előrejelzést viszont 0,4 százalékponttal 4,2-5,0 százalékosra javította a jelentés. A friss előrejelzésben 0,5 százalékponttal magasabb, 6,5-7,0 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt vár a jegybank ebben az évben és 4,5-5,0 százalékosat 2022-ben.