A kkv-szektor hitelei előzetes adatok alapján szintén 14 százalékkal nőttek éves összevetésben. A hosszú lejáratú, és azon belül is a fix kamatozású hitelek aránya a Növekedési hitelprogram kivezetése óta nem emelkedett érdemben, ezért a jegybank 2019 elején elindítja az NHP fix konstrukciót - erősítette meg a jelentés.

A háztartási hitelezés bővülése a lakás- és a fogyasztási hitelek állományában egyaránt tükröződik. Az új hitelkibocsátás értéke éves átlagban 27 százalékkal nőtt, ezen belül a lakáshitelek 39, a személyi kölcsönök új szerződéskötései 49 százalékkal emelkedtek.

Míg a változó kamatozású lakáshitelek átlagos kamatfelára emelkedett a harmadik negyedévben, a kamatfixált lakáshitelek felára - a forrásköltségek emelkedése ellenére is csökkent mind az 1-5 év közötti, mind az 5 éven túli kamatperiódusú termékek esetében. Az így kialakult 2,5-2,6 százalékpontos átlagos felár elmarad a változó kamatozású hitelekétől.

A felvett lakáshitelek körében az egy éven túl fixált kamatozású hitelek aránya 87 százalékra nőtt, miközben a minősített fogyasztóbarát lakáshitel termékek részaránya - a legalább 3 éves kamatfixálású hitelek körében - 60 százalék közelébe emelkedett. A kamatkockázat további mérséklését segíti elő az adósságfék-szabályozás október 1-től hatályos módosítása, amely kamatperiódus szerint differenciált jövedelemarányos törlesztőrészlet korlátot ír elő az új hitelfelvevők számára - emlékeztet jelentésében a jegybank.

A hitelezési felmérésben részt vevő bankok válaszai alapján az MNB úgy ítélte meg, hogy a harmadik negyedév során nem változtak a hitelfeltételek sem a lakáscélú, sem a fogyasztási hiteleknél. A következő fél évben sem várható érdemi enyhítés. A lakosság részéről megfigyelt hitelkereslet tovább emelkedett, és a bankok ennek folytatódására számítanak a következő fél évben is.