A brit statisztikai hivatal (ONS) keddi adatismertetése szerint a januárban zárult három hónapban átlagosan 3,9 százalék volt az állástalanok aránya. Ez az 1975 januárjában véget ért három hónap óta a legalacsonyabb szint.

A foglalkoztatottsági ráta a 16-64 év közötti, gazdaságilag aktív korcsoportban jelenleg 76,1 százalék, a legmagasabb azóta, hogy a statisztikai hivatal 1971-ben a jelenlegivel összehasonlítható módszertannal elkezdte e mutató rendszeres mérését.

A keddi kimutatás szerint a novembertől januárig terjedő időszakban átlagosan 32,71 millió ember dolgozott a 16 éven felüli korosztály tagjai közül, 473 ezerrel több, mint egy évvel korábban.

Londoni elemzői vélemények szerint azonban a brit gazdaság egészének termelékenységét tekintve nem feltétlenül jó hír a munkapiac rendkívül feszes helyzetét mutató adatsor.

Andrew Wishart, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics brit gazdasági kérdésekkel foglalkozó közgazdásza a kedden ismertetett foglalkoztatási adatokat kommentálva meglepőnek nevezte, hogy a gazdasági növekedés lassulása közepette is ennyire erőteljesek a legújabb munkapiaci adatok.

Wishart szerint az a tény, hogy a foglalkoztatottság éves összevetésben 1,5 százalékkal nőtt, miközben a brit hazai össztermék (GDP) éves növekedési üteme 1,4 százalék volt, arra vall, hogy az egy főre jutó kibocsátási érték - vagyis az alkalmazottanként számolt átlagos termelékenység - csökken.

A Capital Economics vezető londoni elemzője szerint ebből az is következik, hogy a munkapiaci helyzet feszesebbé válását kísérő erőteljes bérnövekedés az egységnyi termékértékre jutó munkaköltség emelkedésének gyorsulásához vezethet.

Wishart szerint mindez erősítheti azokat az aggályokat, hogy a beruházások értékének a brit EU-tagság megszűnéséhez (Brexit) kötődő visszaesése már nemzetgazdasági szintű hátrányos következményekkel jár, mivel a kereslet kielégítése végett a vállalatok nem beruházásokat hajtanak végre, hanem az alkalmazotti állományt bővítik.

A Capital Economics elemzője szerint ez az elegy az infláció gyorsulásához is vezethet, és mindezt egybevetve a cég azt feltételezi, hogy a Bank of England a nyáron ismét kamatemelésre szánja el magát.

A beruházások visszaesésével a brit üzleti szektor szakmai szervezetei is számolnak.

A Brit Kereskedelmi Kamarák szövetsége (BCC) e héten kiadott, felülvizsgált előrejelzésében közölte, hogy várakozása szerint az üzleti beruházások értéke az idén 1 százalékkal csökken.

Ez tízévi mélypont lenne, mivel a 2009-es pénzügyi válság óta nem mértek ilyen gyenge beruházási teljesítményt a brit gazdaságban.

A kamarai szövetség a Brexit körüli bizonytalanságok miatt rontotta a brit gazdaság idei és jövő évi növekedésére adott előrejelzéseit is: a szervezet új prognózisa szerint a brit hazai össztermék 2019 egészében 1,2 százalékkal, 2020-ban 1,3 százalékkal növekszik.

A szervezet eddig érvényben volt előrejelzése 1,3, illetve 1,5 százalékos GDP-növekedéssel számolt erre a két évre.