A gázplatformmal, amely az isztriai Pulától ötven kilométerre, északnyugatra helyezkedett el, még szombaton szakadt meg minden kapcsolat. Ebben a térségben több platformja is van az INA-nak. A rossz időjárási viszonyok miatt azonban csak a hét második felében tudták megközelíteni az eltűnt fúrótorony helyszínét, melynek keresésére robot-tengeralattjárókat is indítottak.

Az 500 tonnás vaskonstrukció fejjel lefelé merült el a tengerben, miután a vihar félbetörte tartóoszlopát.

Az INA még kedden közölte, hogy a fúrótornyon nem tartózkodott személyzet, valamint aktiválódott a vészhelyzeti rendszer, amely elzárta a gázfúrótorony biztonsági szelepeit, így a balesetnek nincs a környezetre káros hatása.

Tvrtko Perkovic, az INA kutatási és termelési operatív igazgatója a lapnak elmondta: az előírások szerint kötelesek a vasszerkezetet kiemelni a tengerből. Ezt követően a fúrókutat újra üzembe helyezhetik, vagy ha úgy döntenek, hogy bezárják, le kell betonozniuk a fúrás helyét.

Szavai szerint mindenesetre furcsa a helyzet. "Ennek nem lett volna szabad megtörténnie" - húzta alá, hozzátéve, hogy óriási presztízsveszteség ez az INA-nak, de a tervező, a kivitelező és az üzembe helyező cégnek is.

A platformot a Rosetti olasz vállalat tervezte és a horvát Viktor Lenac hajógyár készítette el. A fúrótornyot szintén egy olasz cég, a Saipem helyezte üzembe 2001-ben. Az értéke akkor 12 millió dollár volt. Perkovic szerint azonban egy ilyen platform mai árakkal már 15 millió dollárba kerül.

A szerkezetet 2020. december 1-jén ellenőrizték utoljára, erről jegyzőkönyv is készült az INA-ban, és akkor mindent rendben találtak.