Az értesülések szerint a kormányfő a pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségi parlamenti (Bundestag-) közös szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának vezetőivel a napokban folytatott megbeszélésén arra kérte kollégáit, hogy várják be a márciusi EU-csúcsot a pártszövetség hivatalos álláspontjának kialakításával.

A CDU/CSU megosztott abban a kérdésben, hogy szabad-e engedélyezni a hálózati eszközöket gyártó Huawei részvételét az 5G-fejlesztésekben, így azt sem tudták még eldönteni, hogy támogassák-e a koalíciós társ Német Szociáldemokrata Párt (SPD) indítványát, amely a kínai cég kizárására irányul.

A kancellár szerint nem lenne helyes eleve kizárni bármely céget a fejlesztésekből, a helyes eljárás az, ha valamennyi lehetséges résztvevővel szemben komoly biztonsági követelményeket támasztanak. Azt is fontosnak tartja, hogy Németország ne egyedül, hanem EU-s partnereivel egyeztetve határozzon az ügyben.

A Huawei a legnagyobb szereplő a hálózati eszközök piacán, és már a 3G-, illetve 4G-hálózatok kiépítésében is részt vett számos országban. Azonban bírálói - élükön az amerikai kormány - szerint túlságosan közel áll a pekingi vezetéshez, és termékeinek alkalmazása az újgenerációs hálózatokban lehetőséget teremthet Kínának kémkedésre, vagy akár szabotázsra is.

A német kormány még nem készítette el a részletes szabályokat az 5G-hálózatok kiépítéséről és üzemeltetéséről. Az előírások tervezetét a szövetségi távközlési szabályozó hatóság (Bundesnetzagentur) hozza majd nyilvánosságra, és megkezdi az egyeztetéseket a területen tevékenykedő cégekkel és érdekképviseletekkel.

A hatóság tavaly júniusban zárta le az 5G-hálózatok kiépítéséhez szükséges frekvenciák használati jogának árverését. Jogosultságot a Vodafone, a Telekom Deutschland, a Telefónica Germany és az 1&1 nevű mobilszolgáltatót működtető Drillisch Netz szerzett, együtt összesen 6,549 milliárd eurót (2200 milliárd forint) fizetnek.