Az Erste az MTI érdeklődésére közölte: az ügyféligények változásához igazítva hozta meg az Erste Lakástakarék az állami támogatás nélküli termékei, illetve az áthidaló kölcsön értékesítésének felfüggesztéséről szóló döntését. Hozzátették: a pénzintézet fenntartja annak lehetőségét, hogy visszatérjen a piacra, amennyiben a termékek iránti kereslet ezt indokolja. Az Erste Lakástakarék jelenleg csaknem 185 ezer szerződést kezel. Az intézkedés a jelenlegi állományt nem érinti.

A portál szerdai cikkében felidézte: az évi 30 százalékos, maximum 72 ezer forintos állami támogatás miatt sokáig az egyik legkedveltebb megtakarítási forma volt a magyar háztartások számára a lakáscélokra felhasználható lakástakarék. Így az állami támogatással akár 10 százalék feletti éves hozamot is elérhettek a megtakarítók nagyon alacsony kockázat mellett.

Azt írták: a kormány még 2018. októberben megvonta az új szerződések esetében az állami támogatást. Ezután megmaradt három szolgáltató, a Fundamenta Lakáskassza, az OTP Lakástakarékpénztár és az Erste Lakástakarék. Az OTP Lakástakarék tavaly októberben függesztette fel a termékek értékesítését, az Erste Lakástakarék pedig átvette az Aegon Lakástakarék portfólióját.

Az Erste mostani kivonulásával így már egyedüliként a Fundamenta Lakáskassza maradt, amely kínál lakástakarék-pénztári megtakarítást az ügyfeleknek - írta a portál, hozzátéve: a kormány demográfiai törekvéseivel összhangban megjelent a vissza nem térítendő támogatássá alakítható babaváró hitel, a gyermekszám függvényében igényelhető csok- és falusi csok-támogatás, továbbá a csok-hitel is.

Az állam a második gyermek születésétől 1, a harmadiktól 4, majd minden további gyermek után 1-1 millió forintot vállal át az érintettek jelzáloghiteléből. Szintén az otthonteremtést segíti elő a cikk szerint, hogy 2022. végéig az új lakások áfája 5 százalékra módosul, de a csok-kal vásárlók még ezt is visszaigényelhetik, továbbá a szerdai bejelentés alapján a kormány 3 millió forintig támogatja a gyermekes szülők lakásfelújítását.