Az Európai Unió célja, hogy 2020-ra az uniós GDP 3 százalékát fordítsák kutatás-fejlesztésre, innovációra. Magyarországon 2015-ben ez az arány 1,38 százalék volt, 2020-ra pedig 1,8 százalékkal számol a kormány - tette hozzá.

Kiemelte, hogy Magyarország kutatás-fejlesztési kiadásában az állami mellett egyre nagyobb arányt képviselnek a vállalati források, 2016-ban a cégek finanszírozták az ország kutatás-fejlesztési, innovációs kiadásának háromnegyedét.

Palkovics László szerint innováció szempontjából a magyar egyetemek struktúrája nem mindig megfelelő, mivel a hazai egyetemek főleg alapkutatással foglalkoznak, alkalmazott, illetve kísérleti fejlesztéssel kevésbé.

A miniszter szólt arról, hogy a magyar ipar képes magas high-tech hozzáadott értéket képviselő termékek előállítására. Az Európai Unió tagországaiban a magyar exportban a legmagasabb a high-tech rész, erre az alapra a jövőben is lehet építkezni - emelte ki.

Palkovics László elmondta, hogy Magyarországon folyamatosan erősödik a külföldi nagyvállalatok kutatás-fejlesztési tevékenysége, példaként említette az Ericsson céget, amely a napokban nyitotta meg Budapesten új fejlesztési központját, ahol 1600 fejlesztőmérnök dolgozik. Magyarország szeretné, ha a nagyvállalatoknak a hazai kkv-kra gyakorolt pozitív hatása erősödne - tette hozzá.

Beszédében a miniszter hangoztatta: egyedül nehéz versenyképesnek lenni, ezért hazai és nemzetközi együttműködést kell megvalósítani, partnereket kell találni az eredményes részvételhez a kutatás-fejlesztés-innováció területén. A külföldi partnerekkel való együttműködés jelentőségét adja, hogy 2021 után az európai uniós finanszírozás változik, amiben ugyan az innováció kulcselemként jelenik meg, de a források nagy része kooperációs formában lesz elérhető - jelezte.

A miniszter a közgyűlésen beszámolt arról, hogy az ország innovációs stratégiáját hamarosan véglegesítik, és ebben a munkában számítanak a szövetségre.

Szabó Gábor, a MISZ elnöke a közgyűlésen megfogalmazta, a szövetség sokat vár attól, hogy Magyarországon innovációs minisztérium jött létre. Azt kérte, hogy a magyar innovációs rendszer elemeit csiszolják össze, mert szerinte az országban minden lényeges innovációs támogató eszköz adott, csak időnként "összeakadnak a fogaskerekek."

A Magyar Innovációs Szövetség közgyűlésén átadták a médiadíjat, amelyet az idén az elnökség döntése alapján a Magyar Katolikus Rádió kapott meg.

A Magyar Innovációs Szövetség 1990-ben alakult, tagintézményeinek száma 280, tagsági körébe egyetemek, kutatóintézetek, innovatív vállalkozások, nonprofit szervezetek, szövetségek tartoznak.