A kormány által kezdeményezett hatéves bérmegállapodásnak köszönhetően a versenyszférában és a közszférában is folyamatosan emelkednek a keresetek. A megállapodás értelmében 2017-ben a minimálbér 15, a szakmunkás garantált bérminimum 25 százalékkal nőtt, 2018-ban pedig ebben a két kereseti kategóriában újabb 8, illetve 12 százalékos béremelés történt.

Ez a tendencia idén is folytatódik, hiszen tavaly év végén a kormány kétéves bérmegállapodást kötött a szociális partnerekkel. Idén január 1-jétől és 2020. január 1-jétől is 8-8 százalékkal emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum összege. A döntés értelmében idén a kötelező legkisebb munkabér bruttó értéke 149 ezer forintra, a garantált bérminimum bruttó összege 195 ezer forintra nőtt, jövőre pedig előbbi eléri majd a bruttó 161 ezer forintot, utóbbi pedig a bruttó 210 600 forintot - erősítette meg az államtitkár. A kormány az idén a bruttó bérek 9 százalékos emelkedésével számol, a reálbéreknél a továbbra is alacsony inflációs környezetnek köszönhetően pedig 6 százalék feletti növekedéssel - mondta. Bodó Sándor kiemelte, hogy euróban számolva a magyar bruttó minimálbér a visegrádi országok (V4) között a cseheket követő legmagasabb növekedést érte el 2017-ben és 2018-ban. Ugyanebben az időszakban a keresetek vásárlóerő paritásának növekedését tekintve Magyarország állt az élen a V4 országok között. 2010-hez képest a visegrádi országok közül Magyarországon történt a legnagyobb mértékű minimálbér-emelés. Európai uniós összehasonlításban szintén 2010-től számolva pedig vásárlóerő-paritáson Magyarországon nőtt a harmadik legnagyobb mértékben minimálbér. Bodó Sándor hangsúlyozta, "a kormány azon dolgozik, hogy a magyar emberek keresete érdemben növekedjen, ezáltal a családok anyagi helyzete tovább javuljon, hiszen ez jó az országnak, a társadalomnak és a gazdasági növekedést szolgálja."