A feltörekvő európai régió az egykori szovjet térség átalakulásának finanszírozására 1991-ben életre hívott londoni pénzintézet csütörtöki beszámolójában közölte, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió után példátlan finanszírozási igény mutatkozott a térség ipari és banki szektorai részéről.

Az EBRD erre válaszul 2022 egészében 2,35 milliárd euró finanszírozást folyósított a közép- és kelet-európai EU-gazdaságoknak és a három balti köztársaságnak.

A bank hangsúlyozza, hogy ezek a gazdaságok eddig soha nem jutottak ennyi új EBRD-befektetéshez egy év alatt.

A beszámoló szerint a tavalyi finanszírozások 70 százaléka az érintett gazdaságok zöld átalakulását előmozdító programokba irányult. Ezek közé tartozik a megújuló energiaforrások fejlesztése, az elektromos járművek értékesítésének növelése, valamint a zöldkötvények és egyéb hasonló adósságeszközök kibocsátásának elősegítése.

Az EBRD hangsúlyozta, hogy az általa nyújtott rekordértékű finanszírozás előzményeként az orosz-ukrán háború miatt tavaly számos feszültség alakult ki egyszerre. Ezek közé tartozott sok ország esetében az orosz földgázszállítások leállása, valamint a háború okozta tőkepiaci instabilitás, amelynek nyomán egy időre elapadtak a magántőke-befektetések a térségben.

Az EBRD e feszültségek enyhítésére fokozta tevékenységét a közép- és kelet-európai gazdaságokban és a balti térségben - áll a pénzintézet csütörtöki beszámolójában.

A bank tájékoztatása szerint tavaly Magyarország, Lengyelország, Szlovénia és Litvánia egyenként is rekordösszegű EBRD-támogatásban részesült. Az e gazdaságoknak nyújtott EBRD-folyósítások meghaladták a koronavírus-járvány idején folyósított előző rekordokat - hangsúlyozza a londoni pénzintézet.

A beszámoló szerint Lengyelország számára az EBRD 2022-ben 990 millió euró értékben hagyott jóvá új befektetéseket. Lengyelország így az EBRD negyedik legnagyobb piacává vált Törökország, Ukrajna és Egyiptom után.

Magyarország 215 millió euró értékű EBRD-támogatásban részesült tavaly. Az EBRD magyarországi folyósításai a bankszektorra összpontosultak, elsősorban azzal a céllal, hogy a magyar bankok további hiteleket helyezhessenek ki a zöld átalakulást célzó programokra - áll a pénzintézet csütörtöki tájékoztatásában.

Tavaly Csehország is kapott 111 millió euró EBRD-támogatást.

A bank hangsúlyozza, hogy jóllehet a cseh gazdaság a térségen belül elsőként már 2007-ben elérte azt a fejlettségi szintet, amelyen túl nem volt szüksége az EBRD támogatására, Prága azonban a koronavírus-járvány idején ismét jelentkezett EBRD-befektetésekért.

A bank már 2006-ban bejelentette, hogy az addig EU-taggá lett nyolc közép-európai ország - köztük Magyarország - mindegyike várhatóan 2010-re "graduál" a pénzintézetből, vagyis azután nem lesz már szükségük közvetlen EBRD-finanszírozásra.

A globális pénzügyi válság másfél évtizeddel ezelőtti elhatalmasodása után, 2008-ban azonban az EBRD közölte, hogy a kialakult helyzetben leállítja a közép-európai EU-térségből akkor már elkezdődött kivonulási folyamatot, sőt a bank jelentősen növelte a régió finanszírozását.

Ez azóta is tart: az EBRD tavaly működési térségének egészében is rekordösszegű, 13,1 milliárd euró - az egy évvel korábbinál csaknem 3 milliárd euróval több - befektetést hajtott végre.

Az EBRD-finanszírozások legnagyobb egyedi felvevője korábban minden évben Oroszország volt, de a bank részvényes országai 2014-ben, a krími válság nyomán azt az informális iránymutatást adták, hogy az EBRD - összhangban a Moszkvával szemben akkor meghozott nemzetközi szankciókkal - ne kezdjen új finanszírozási programokat Oroszországban.

Az EBRD tavaly áprilisban, nem sokkal az ukrajnai háború kitörése után hivatalosan is felfüggesztette oroszországi tevékenységét és bezárta moszkvai irodáját.