Süli János a Tolna megyei közgyűlés ülésén hozzátette: a reaktortartály, az olvadékcsapda gyártási engedélye, épületengedélyek és az alaplemez tervének elkészítése szükséges az építkezés elkezdéséhez.

A reaktortartály gyártási engedélykérelmét november 16-án már benyújtották a hatóságnak, amelynek öt hónapja van az elbírálásra - mondta.

Emlékeztetett arra, hogy a létesítési engedélykérelem beadása után az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) hiánypótlást kért a Paks II. Zrt.-től.

"A határidőknél fontosabb az, hogy a blokkok 60 évig megfelelő biztonsággal, jó termelési mutatókkal üzemeljenek" - fogalmazott.

Ismertetése szerint a főépület tervének benyújtásához be kell adni a talajmegerősítés tervét is, amelyre azért van szükség, mert a két új blokk lényegesen nehezebb épületegyüttes lesz, mint az 1982 és 1987 között elkészült jelenlegi blokkok. Ezért a 3,2 méter vastag, vasbeton alaplemez alatt a talajt cementtejes injektálással meg kell erősíteni.

A munkagödör kiásására jelenleg öt méter mélységig van engedély, ez a munka jövő év első felében kezdődhet - ismertette.

A miniszter kitért arra, hogy a projekt finanszírozási szerződésmódosítását a magyar és az orosz törvényhozás is elfogadta; "a 2029-2030-as üzembe helyezést mindenképpen tartani szeretnénk" - tette hozzá.

Beszélt arról is, hogy az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága szerint a megújuló energiaforrásokhoz képest az atomerőmű létesítésének ökológiai lábnyoma kisebb. Az atomerőművekhez képest a gázerőművek 40-50-szeres, a szénerőművek 100-szoros ökológiai lábnyommal termelnek áramot. Magyarország a két új paksi blokkal 17 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást tud kiváltani - mondta Süli János.