Szijjártó Péter közölte, hogy januártól júniusig 43 Magyarországra érkező nagyberuházásról született megállapodás, több mint 731 milliárd forintos összértékük a tavalyi azonos időszakhoz képest 11 százalékos növekedést mutat.

Tavaly 1350 milliárd forint értékben 98 beruházás jött az országba, 2009-ben pedig ennek csupán a negyede - tette hozzá.

Az idei beruházások révén éves összevetésben 9 százalékkal több, majdnem 7300 munkahely létesült. A munkavállalók 2017-ben átlagosan bruttó 304 ezer forintot, 2018-ban 420 ezer forintot, idén pedig 505 ezer forintot kerestek az új állásokban.

A miniszter tájékoztatása szerint idén először nem Németországból, hanem Dél-Koreából érkezett a legtöbb beruházás. Szijjártó Péter a távol-keleti ország befektetői súlyát az elektromos autózással magyarázta.

A kivitel értéke és a beruházások összege 5 éve megszakítás nélkül, évről évre új rekordot állítva nő, Magyarország pedig termelési központból tudásalapú, kutatás-fejlesztésre összpontosító gazdasággá alakult - összegezte az adatokat a tárcavezető.

Az erősödő kivitelnek köszönhető, hogy Magyarország exportteljesítménye a 34. a globális rangsorban, noha lélekszám alapján jóval hátrébb, a 92. helyen áll az ország - mondta.

Kérdésre válaszolva Szijjártó Péter kijelentette, hogy magyar gazdaságpolitikát a magyar emberek munkájára lehet alapozni, ám a mai körülmények között az ország legfeljebb 5 millió munkavállalóval számolhat. Október 1-jétől ezért a beruházási támogatások feltételei közül kikerül a munkahelyteremtés, viszont 3 ezer euróról 4 ezer euróra nő a képzési támogatás összege, a tanműhelyekre igényelhető támogatások kibővülnek, és fokozatosan 50 millió forintra csökken a kisvállalkozások adókedvezménnyel támogatható beruházásának legalacsonyabb értéke - közölte a miniszter.