Szijjártó: az alacsony adók jelentette versenyelőny elvétele a kommunizmusra emlékeztetne
Gazdaság, 2022.07.20
Az alacsony adók jelentette versenyelőny bürokratikus módon történő elvétele a kommunizmusra emlékeztetne, a globális társaságiadó-minimum bevezetése ilyen szempontból is tisztességtelen lenne - hangoztatta a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Washingtonban.
A tárcavezető az Amerikaiak az adóreformért (ATR) nevű, konzervatív érdekképviseleti szervezet üzleti találkozóján kiemelte, hogy a magyar gazdaság versenyképességének alapját az alacsony adók jelentik, a kormány szerint ráadásul az adószabályok megalkotásának nemzeti jogkörben kell maradnia, ugyanis a különböző rendszerek közötti verseny is előnyökkel jár.
Előadásában aláhúzta, hogy az alacsony adókulcsok bevezetése "nem csak úgy magától jön, ahhoz fegyelmezett költségvetési és fiskális politikára, politikai bátorságra, stabilitásra van szükség".
Mint mondta, a globális minimumadóval járó központosítás épp ezért rendkívül tisztességtelen lenne. "Akiknek nem volt meg a kellő bátorságuk ahhoz, hogy fegyelmezett költségvetési és fiskális politikát folytassanak, azok most elvennék azon országok versenyelőnyét, amelyek meghozták a szükséges áldozatokat" - fogalmazott.
"Az előnyök bürokratikus módon történő elvétele a kommunizmusra emlékeztetne" - tette hozzá.
Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy Európa "lábon lőné magát" a globális minimumadó bevezetésével a jelenlegi magas inflációs környezetben, amikor éppen adócsökkentésekre lenne szükség a gazdaság támogatása érdekében.
Leszögezte, hogy a javaslat veszélyes Magyarországra, munkahelyek százezreit sodorná veszélybe és visszarepítené hazánkat 2010-be, ezért kellett végül a vétó mellett dönteni.
Majd hangsúlyozta: "amíg mi vagyunk kormányon Magyarországon, addig nem fogjuk támogatni a munkát vagy a termelést terhelő adók semmifajta emelését".
A miniszter arra is kitért, hogy Európa számos súlyos kihívással nézett szembe az elmúlt tizenöt évben, pénzügyi, migrációs, egészségügyi válsággal, majd most az ukrajnai háborúval. Ezekben a krízisekben pedig az volt a közös, hogy Magyarország mindegyikből megerősödve került ki, aminek egyik legfőbb oka a munkaalapú társadalom kiépítése, az adórendszer átalakítása, a beruházásbarát környezet létrehozása volt - sorolta.
Kiemelte, hogy a személyi jövedelemadó felső kulcsa korábban 32 százalékos volt, de ezt 16 százalékon egységesítették, majd további egy százalékponttal csökkentették. Ehhez jön hozzá a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék, így az emberek zsebében maradhat a bruttó bérük kétharmada. Emellett a társasági adót is egykulcsossá tették 9 százalékon, ami Európa legalacsonyabb mértékét jelenti.
Ezen unortodox politika sikerességét ráadásul nem pusztán politikai nyilatkozatok, hanem az adatok is alátámasztják, ugyanis tavaly megdőlt a gazdasági növekedés, a foglalkoztatottság és a beruházások rekordja is - hangsúlyozta.
Ennek további illusztrálására pedig végül közölte, hogy a gazdasági növekedés 2010-ben 1,1 százalékos, míg tavaly 7,1 százalékos volt, a munkanélküliségi ráta ez idő alatt 12 százalékról 3,4 százalékra mérséklődött, így a foglalkoztatottak száma 3,7 millióról 4,7 millióra emelkedett, miközben a bruttó átlagbér több mint a duplájára nőtt.
Előadásában aláhúzta, hogy az alacsony adókulcsok bevezetése "nem csak úgy magától jön, ahhoz fegyelmezett költségvetési és fiskális politikára, politikai bátorságra, stabilitásra van szükség".
Mint mondta, a globális minimumadóval járó központosítás épp ezért rendkívül tisztességtelen lenne. "Akiknek nem volt meg a kellő bátorságuk ahhoz, hogy fegyelmezett költségvetési és fiskális politikát folytassanak, azok most elvennék azon országok versenyelőnyét, amelyek meghozták a szükséges áldozatokat" - fogalmazott.
"Az előnyök bürokratikus módon történő elvétele a kommunizmusra emlékeztetne" - tette hozzá.
Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy Európa "lábon lőné magát" a globális minimumadó bevezetésével a jelenlegi magas inflációs környezetben, amikor éppen adócsökkentésekre lenne szükség a gazdaság támogatása érdekében.
Leszögezte, hogy a javaslat veszélyes Magyarországra, munkahelyek százezreit sodorná veszélybe és visszarepítené hazánkat 2010-be, ezért kellett végül a vétó mellett dönteni.
Majd hangsúlyozta: "amíg mi vagyunk kormányon Magyarországon, addig nem fogjuk támogatni a munkát vagy a termelést terhelő adók semmifajta emelését".
A miniszter arra is kitért, hogy Európa számos súlyos kihívással nézett szembe az elmúlt tizenöt évben, pénzügyi, migrációs, egészségügyi válsággal, majd most az ukrajnai háborúval. Ezekben a krízisekben pedig az volt a közös, hogy Magyarország mindegyikből megerősödve került ki, aminek egyik legfőbb oka a munkaalapú társadalom kiépítése, az adórendszer átalakítása, a beruházásbarát környezet létrehozása volt - sorolta.
Kiemelte, hogy a személyi jövedelemadó felső kulcsa korábban 32 százalékos volt, de ezt 16 százalékon egységesítették, majd további egy százalékponttal csökkentették. Ehhez jön hozzá a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék, így az emberek zsebében maradhat a bruttó bérük kétharmada. Emellett a társasági adót is egykulcsossá tették 9 százalékon, ami Európa legalacsonyabb mértékét jelenti.
Ezen unortodox politika sikerességét ráadásul nem pusztán politikai nyilatkozatok, hanem az adatok is alátámasztják, ugyanis tavaly megdőlt a gazdasági növekedés, a foglalkoztatottság és a beruházások rekordja is - hangsúlyozta.
Ennek további illusztrálására pedig végül közölte, hogy a gazdasági növekedés 2010-ben 1,1 százalékos, míg tavaly 7,1 százalékos volt, a munkanélküliségi ráta ez idő alatt 12 százalékról 3,4 százalékra mérséklődött, így a foglalkoztatottak száma 3,7 millióról 4,7 millióra emelkedett, miközben a bruttó átlagbér több mint a duplájára nőtt.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!