A közlemény szerint a külügyminiszter arról számolt be, hogy ez egy kifejezetten érzékeny kérdés, hiszen Magyarországon a legalacsonyabbak Európában a magánszemélyek és a vállalkozók adóterhei, illetve a magyar gazdaságpolitika sikerének egyik alapját az egykulcsos adók bevezetése jelentette 2010 után.

"Így tudtunk lekerülni Európa szégyenpadjáról, és Európa egyik leggyorsabban növekedő gazdaságává válni" - fogalmazott.

Mint mondta, az OECD előtt lévő javaslatnak két része van. Az első a tevékenységüket helyhez nem köthetően végző, nagy digitális vállalatok megadóztatásáról szól, s ebben teljes is az egyetértés. A második rész azonban már bonyolultabb, az a "valós gazdasági tevékenységet végző cégekről" szól - közölte.

Szijjártó Péter rámutatott, hogy a Magyarországon jelenleg érvényben lévő, 9 százalékos társaságiadó-kulcs a legalacsonyabb Európában. Ez szerinte jelentős előnyt biztosít Magyarországnak a beruházások ösztönzése, a munkahelyek teremtése szempontjából. Ezért csakis olyan javaslatot tudunk elfogadni, amely ezt az előnyt nem sodorja veszélybe - szögezte le.

Tájékoztatása szerint a magyar kormány tíz éves átmeneti időszak bevezetésére és kivételek meghatározására tett javaslatot, valamint arra, hogy a munkaerő-költségeket és a vállalatok működéséhez szükséges eszközök értékét hogyan vegyék figyelembe a minimumadó megállapításánál.

Amennyiben ezeket a többi ország elfogadja, akkor kialakulhat olyan kompromisszum, amely egyrészt lehetővé teszi a globális minimumadó bevezetését, másrészt nem sérti a magyar érdekeket, nem veszélyezteti a magyar gazdaság versenyelőnyét - húzta alá.