Szijjártó Péter kiemelte, hogy Magyarország 2021. január elsejétől évente egymilliárd köbméternyi kapacitást lekötött, így a jövő évtől először jelenik majd meg cseppfolyósított gáz a magyar energiaellátásban.

A külügyminiszter felidézte, hogy az Európai Bizottság 100 millió euróval támogatta a krki LNG-terminál megépítését.

Szijjártó Péter úgy fogalmazott: ha a működés tapasztalatai kedvezőek lesznek, akkor remélhetőleg a terminál kapacitásának bővítése is felmerül, és még nagyobb szerepet játszhat a cseppfolyósított gáz a magyar energiaellátásban.

Hangsúlyozta azt is, hogy a Shellel kötött megállapodás az első olyan hazai energiavásárlási szerződés, amely nem orosz forrásra, ugyanakkor hosszú távra vonatkozik.

A miniszter elmondta, hogy az energiaügyi biztossal folytatott megbeszélésen tárgyaltak a paksi atomerőmű új blokkjainak építéséről is.

A magyar álláspont szerint az európai zöld célokat, a károsanyag-kibocsátás csökkentésére vonatkozó célkitűzéseket csak akkor lehet teljesíteni, ha a nukleáris energiát is a természetbarát energiaelőállítási módok közé számítják - közölte. Mint mondta, erről folyamatos vita van az Európai Unióban, az európai országok fele használja a nukleáris energiát, a másik fele elutasítja.

"A tények a mi oldalunkon vannak, a nukleáris energia tiszta, olcsó és biztonságos formája az energia előállításának" - fogalmazott Szijjártó Péter.

Hozzátette, hogy Magyarország a paksi atomerőmű bővítése során minden európai és nemzetközi jogszabályt betart, és folyamatosan konzultál az Európai Bizottsággal az építkezés folyamán.