A 30 vezető iparvállalat DJIA-indexe 19,3 pontos, 0,06 százalékos, az S&P 500-as mutató 3,3 pontos, 0,08 százalékos, a technológiai részvények Nasdaq Composite mutatója pedig 40,6 pontos, 0,29 százalékos mínuszban indította a napot.

Bár a nyíltpiaci bizottság (FOMC) szerdán véget ért kétnapos kamatdöntő ülésén nem változtatott sem az irányadó kamatsávon, sem a masszív eszközvásárlási program feltételein, jelezte, hogy az eddig gondoltnál korábban elkezdheti kivezetni gazdaságösztönző intézkedéseit.

A Fed jelentősen javította gazdasági növekedési és inflációs előrejelzését. A monetáris politikai döntéshozók az idei és a jövő évre változatlan kamatszintet várnak, ám a 2023-as évet illetően többségbe kerültek azok, akik legalább két alkalommal negyed százalékpontos emelésre számítanak. Korábban 2024-re várták a kamatemelési ciklus újraindítását.

A kamatemelésre kényesen reagáló részvények közül a technológiai vállalatok árfolyama eséssel, a pénzintézeteké viszont emelkedéssel reagált. Az Amazon.com, az Apple, a Microsoft, a Facebook és az Alphabet 0,4 és 0,8 százalék közötti mínuszban várta a nyitást, míg a Citigroup, a JPMorgan Chase, a Bank of America és Wells Fargo 0,4 százalék és 0,7 százalék közötti pluszban toporgott.

Jerome Powell, a Fed elnöke sajtótájékoztatóján igyekezett eloszlatni azokat az aggodalmakat, miszerint a Federal Reserve esetleg gyorsan beszüntetné a gazdaság támogatását a hitelköltségek drágításával. Hangsúlyozta, a gazdasági helyzet még nem javult eléggé ahhoz, hogy csökkentsék az eszközvásárlási program - jelenleg havi 120 milliárd dolláros - keretösszegét.

Úgy fogalmazott, hogy a Fed fenntartja a programot mindaddig, amíg jelentős előrelépést nem érnek el a teljes foglalkoztatottság megteremtésében és a 2 százalékos inflációs cél fenntartható elérésének terén. "Haladunk, de még messze vagyunk a jelentős további előrelépéstől" - mondta Powell, aki azonban azt elismerte, hogy a FOMC ülésén beszéltek arról, hogy "mikor kezdjenek el tárgyalni" az eszközvásárlási program kivezetésének menetrendjéről.

A Fed-elnök túlnyomórészt pozitív képet vázolt fel a gazdaságról. Megismételte, hogy az infláció utóbbi két hónapban tapasztalt erős emelkedése valószínűleg átmeneti jelenség lesz, a foglalkoztatás pedig gyorsuló ütemben növekszik majd nyáron és ősszel, ahogy a védőoltásoknak köszönhetően egyre jobban visszaszorul a koronavírus-járvány.

A nagy nyugat-európai értéktőzsdéken az erős mínuszok emelkedésnek indultak az irányadó indexek délután. Fél négykor a londoni FTSE-100 index 0,34 százalékos, a milánói FTSE MIB pedig 0,10 százalékos mínuszban, míg a frankfurti DAX-index 0,13 százalékos, a párizsi CAC-40 0,07 százalékos, a madridi IBEX 35 mutató pedig 0,22 százalékos pluszban állt.

A páneurópai indexek közül a hatszáz legnagyobb európai vállalat árfolyamának változását követő Stoxx Europe 600-as index 0,18 százalékkal, az FTSE Eurofirst 300 index pedig 0,22 százalékkal, míg az EuroStoxx50 viszont 0,01 százalékkal esett.

A nemzetközi bankközi devizapiacon egy euróért 1,1947 dollárt adtak, 0,41 százalékkal erősödött a dollár. A jenhez képest azonban 0,28 százalékkal gyengült a dollár, 110,39 jenen forgott.

Az azonnali jegyzésekben az arany unciánkénti ára 1,40 százalékkal, 1786,58 dollárra, az augusztusi szállítású aranyé pedig 4,14 százalékkal, 1784,40 dollárra esett a New York-i árupiacon.

A globális kereskedelem szempontjából legjelentősebb két nyersolajféleség, az északi-tengeri Brent és a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) ára egymással ellentétesen mozog.

Az augusztusi határidős jegyzésekben a Brent hordónként 0,09 százalékos mínuszban, 74,32 dolláron, a júliusi szállítású WTI pedig 0,08 százalékos pluszban, 72,21 dolláron forgott fél négykor.

Szerdán csökkenéssel zártak a New York-i tőzsdeindexek: a Dow Jones ipari átlag 0,77 százalékkal, 34 033,67 pontra, az S&P 500-as mutató 0,54 százalékkal, 4223,70 pontra, a Nasdaq Composite mutatója pedig 0,24 százalékkal, 14 039,68 pontra süllyedt.