A londoni FTSE-100 mutató 2,47 százalékos, a frankfurti DAX-index 1,80 százalékos, a párizsi CAC-40 index pedig 2,19 százalékos mínuszban zárt. Milánóban 1,30 százalékkal, Madridban pedig 1,35 százalékkal esett az irányadó tőzsdemutató. A páneurópai indexek közül a Stoxx Europe 600 2,31 százalékkal, az FTSE Eurofirst 300 index pedig 2,34 százalékkal, míg az euróövezeti EuroStoxx50 1,93 százalékkal csökkent.

A nap vesztesei a kereskedelemre érzékeny bányaipari, luxuscikkeket gyártó és technológiai vállalatok voltak. A Rio Tinto és a BHP bányaipari vállalat részvényeinek árfolyama több mint 2 százalékkal, az ArcelorMittal acélipari konszerné pedig több mint 4 százalékkal csökkent. A luxusipari vállalatok közül az LVMH, vagy éppen az órákat gyártó Richemont és Swatch - mind olyan vállalatok, amelyek bevételeik jelentős részét Kínában szerzik, 3,9 százalék és 6,8 százalék közötti mértékben gyengültek. A technológiai vállalatok közül az SAP szoftvergyártó 2,9 százalékot veszített értékéből és jelentősen csökkent a csipgyártók - az AMS, az Infineon és az STMicroelectronic - árfolyama is.

A részvénytőzsdéket már pénteken erősen megütötte az hír, hogy Donald Trump amerikai elnök váratlanul bejelentette, nem elégedett az amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalások alakulásával, ezért szeptember 1-től 10 százalékos pótlólagos vámot vetnek ki évi 300 milliárd dollár értékű kínai importcikkre. Ez az Egyesült Államokba irányuló kínai termékek azon fennmaradó része, amelyeket eddig nem sújtottak pótvámmal.

Hétfőn fokozta a piacok ijedtségét, hogy a jüan dollárhoz viszonyított árfolyama áttörte a lélektani küszöbnek tartott hetes szintet, 2008 májusa óta először. Kínában nem a piaci viszonyok alakítják a fizetőeszköz árfolyamát, hanem a hatóságok tartják ellenőrzés alatt, így elemzők az új pótvámokra adott megtorló intézkedésnek tekintik azt a döntést, hogy hagyták a 7 jüan/dollár szint alá gyengülni a kínai devizát. A Bloomberg hírügynökség értesülése szerint Kína leállította az amerikai agrártermékek importját is.

A New York-i tőzsdeindexek is zuhantak hétfőn: az európai tőzsdezárás idején a Dow Jones ipari átlag 2,11 százalékos, az S&P 500-as index 2,20 százalékos, a Nasdaq-piac összetett mutatója 2,81 százalékos mínuszban állt. A Wall Street pénteken az idei év legrosszabb hetét zárta.

A CME-csoport FedWatch szolgáltatása szerint a piacok majdnem bizonyosra veszik, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve nyíltpiaci bizottsága szeptember 17-18. ülésén ismét kamatot csökkent, a 25 bázispontos kamatvágást esélyét 78,8 százalékra, az 50 bázispontosét pedig 21,2 százalékra teszik.

A globális kereskedelem szempontjából legjelentősebb két nyersolajkeverék, az északi-tengeri Brent és a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) ára csökken.

Az októberi határidős jegyzésekben a Brent hordónként 2,20 százalékos mínuszban, 60,53 dolláron, míg a szeptemberi szállítású WTI 0,83 százalékos veszteségben, 55,20 dolláron forgott kora este, háromnegyed hatkor.

A New York-i árupiacon az arany unciánkénti ára decemberi szállításra 1,31 százalékkal, 1476,55 dollárra nőtt.

Egy euróért 1,1194 dollárt adtak a nemzetközi bankközi piacon, 0,78 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz.