Tőzsde - Négyéves mélypontra csökkentek az irányadó kínai tőzsdeindexek
Gazdaság, 2018.10.18
Négyéves mélypontra csökkentek az irányadó kínai tőzsdeindexek csütörtökön, miközben a dollár egyhetes csúcsra erősödött annak nyomán, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) nyíltpiaci bizottságának szeptemberi kamatdöntő üléséről készült jegyzőkönyv megerősítette a további kamatemeléseket valószínűsítő várakozásokat.
A szeptember 25-26-i ülésről készült, szerdán nyilvánosságra hozott jegyzőkönyv tanúsága szerint a bizottság tagjai egyhangúlag döntöttek az újabb 25 bázispontos kamatemelés mellett, és egyetértettek a monetáris szigorítás tervezett ütemű folytatásában is. Idén még egy, jövőre pedig három kamatemelést valószínűsít a Fed.
A kínai részvénypiacokon jelentősen rontotta a hangulatot, hogy az amerikai-kínai vámháború elmélyülése miatti aggodalmak közepette Li Ko-csiang kínai kormányfő elismerte, erősödnek a gazdasági növekedést lefelé húzó hatások, de a kínai kormány kész és képes megküzdeni a kockázatokkal és kihívásokkal.
A sanghaji tőzsde fő mutatója, a Shanghai Composite 2,94 százalékkal, 2486,42 pontra, a sencseni börze fő mutatója, a Shenzhen Component Index pedig 2,41 százalékkal, 7187,49 pontra csökkent, mindkét index több mint négyéves mélypontra süllyedt. A Sanghajban és Sencsenben jegyzett 300 legnagyobb társaság CSI-300-as indexe 2,37 százalékos mínuszban, 3044,39 ponton, több mint kétéves mélyponton zárt.
A kínai hitelezés stagnálását tükröző szeptemberi adatok sem nyugtatták meg a befektetőket, akik már a harmadik negyedéves gazdasági növekedési adatokra várnak. Elemzők várakozásai szerint a pénteken nyilvánosságra kerülő adatok azt mutatják majd, hogy Kína hazai összterméke (GDP) a pénzügyi világválság óta a legkisebb mértékben bővült.
Hongkongban az irányadó mutató, a Hang Seng 0,30 százalékos mínuszban, 25 454,55 ponton fejezte be a kereskedést.
Tokióban a 225 válogatott részvény Nikkei mutatója 0,80 százalékkal, 22 658,16 pontra, a dél-koreai Kospi pedig 0,89 százalékkal, 2148,31 pontra esett, míg az irányadó ausztráliai index, az S&P/ASX 200 0,05 százalékkal, 5942,40 pontra nőtt.
A Morgan Stanley Capital International által számított, Japánt kivéve az ázsiai részvénypiacok árfolyam-alakulását mérő index (MSCI Asia ex Japan) 0,41 százalékkal, 481,87 pontra süllyedt.
A világ vezető devizái nem nagyon reagáltak arra, hogy az amerikai pénzügyminisztérium a főbb kereskedelmi partnerek makroökonómiai és devizapiaci politikájáról szerdán kiadott szokásos féléves jelentésében nem vádolt meg egyetlen országot sem, így Kínát sem, fizetőeszközének manipulálásával. Kína a figyelőlistán maradt, csakúgy mint Japán, Dél-Korea, India, Németország és Svájc. Az amerikai pénzügyminisztérium elemzői rámutattak, hogy a jüan közelmúltbeli leértékelődése valószínűleg növeli az amerikai-kínai kereskedelmi forgalomban kialakult amerikai deficitet, de a jelek szerint Peking nemigen avatkozott be közvetlenül a jüan árfolyamának alakulásába.
A jüan 21 havi mélypontjának közelébe gyengült az amerikai dollárral szemben csütörtökön, miután a pekingi jegybank 0,25 százalékkal gyengébb szinten, 6,9275 jüan/dollárban határozta meg a középárfolyamot.
A kínai részvénypiacokon jelentősen rontotta a hangulatot, hogy az amerikai-kínai vámháború elmélyülése miatti aggodalmak közepette Li Ko-csiang kínai kormányfő elismerte, erősödnek a gazdasági növekedést lefelé húzó hatások, de a kínai kormány kész és képes megküzdeni a kockázatokkal és kihívásokkal.
A sanghaji tőzsde fő mutatója, a Shanghai Composite 2,94 százalékkal, 2486,42 pontra, a sencseni börze fő mutatója, a Shenzhen Component Index pedig 2,41 százalékkal, 7187,49 pontra csökkent, mindkét index több mint négyéves mélypontra süllyedt. A Sanghajban és Sencsenben jegyzett 300 legnagyobb társaság CSI-300-as indexe 2,37 százalékos mínuszban, 3044,39 ponton, több mint kétéves mélyponton zárt.
A kínai hitelezés stagnálását tükröző szeptemberi adatok sem nyugtatták meg a befektetőket, akik már a harmadik negyedéves gazdasági növekedési adatokra várnak. Elemzők várakozásai szerint a pénteken nyilvánosságra kerülő adatok azt mutatják majd, hogy Kína hazai összterméke (GDP) a pénzügyi világválság óta a legkisebb mértékben bővült.
Hongkongban az irányadó mutató, a Hang Seng 0,30 százalékos mínuszban, 25 454,55 ponton fejezte be a kereskedést.
Tokióban a 225 válogatott részvény Nikkei mutatója 0,80 százalékkal, 22 658,16 pontra, a dél-koreai Kospi pedig 0,89 százalékkal, 2148,31 pontra esett, míg az irányadó ausztráliai index, az S&P/ASX 200 0,05 százalékkal, 5942,40 pontra nőtt.
A Morgan Stanley Capital International által számított, Japánt kivéve az ázsiai részvénypiacok árfolyam-alakulását mérő index (MSCI Asia ex Japan) 0,41 százalékkal, 481,87 pontra süllyedt.
A világ vezető devizái nem nagyon reagáltak arra, hogy az amerikai pénzügyminisztérium a főbb kereskedelmi partnerek makroökonómiai és devizapiaci politikájáról szerdán kiadott szokásos féléves jelentésében nem vádolt meg egyetlen országot sem, így Kínát sem, fizetőeszközének manipulálásával. Kína a figyelőlistán maradt, csakúgy mint Japán, Dél-Korea, India, Németország és Svájc. Az amerikai pénzügyminisztérium elemzői rámutattak, hogy a jüan közelmúltbeli leértékelődése valószínűleg növeli az amerikai-kínai kereskedelmi forgalomban kialakult amerikai deficitet, de a jelek szerint Peking nemigen avatkozott be közvetlenül a jüan árfolyamának alakulásába.
A jüan 21 havi mélypontjának közelébe gyengült az amerikai dollárral szemben csütörtökön, miután a pekingi jegybank 0,25 százalékkal gyengébb szinten, 6,9275 jüan/dollárban határozta meg a középárfolyamot.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!