Varga Mihály kifejtette: a koronavírus-járvány jelentősen nagyobb károkat okoz, mint a 2008-as hitelválság, a különbség az, hogy Magyarország gazdasága most stabil, pénzügyileg a saját lábán áll, az állami bevételek pedig válság idején is befolynak. Ez tette lehetővé azt, hogy tavasszal egyből át tudtak csoportosítani a járvány ellen védekezésre, a gazdaságvédelemre és a munkahelyek megtartására - közölte.

A pénzügyminiszter példaként említette, hogy az online pénztárgépek, a közúti elektronikus áruellenőrzés és az online számlázás rendszerbe állításával a korábbi töredékére csökkent a feketegazdaság.

Varga Mihály előadásában hangsúlyozta azt is: a kormány adócsökkentésre épülő politikája több mint egy évtizede változatlan, azt a koronavírus sem tudta felülírni.

Emlékeztetett, hogy a kormány az idén is folytatta adócsökkentő politikáját. Január 1-jétől a négygyermekes anyáknak élethosszig tartó szja-mentességet biztosítottak, emellett minden dolgozó nyugdíjast mentesítettek a járulékfizetés alól. A kisvállalati adó mértéke 13-ról 12 százalékra, a szálláshely-szolgáltatók forgalmi adóterhe pedig 9 százalékponttal csökkent. Július 1-jétől újabb két százalékponttal mérséklődött a szociális hozzájárulási adó.

A koronavírus-járvány káros hatásai miatt bevezetett adókönnyítések pedig eddig összesen mintegy 400 milliárd forintot hagytak a családoknál és a vállalkozóknál - tette hozzá.

Varga Mihály kitért arra, hogy Magyarország évek óta őrzi élvonalbeli helyét az adócsökkentési rangsorokban, az OECD legfrissebb összesítése szerint nálunk csökkent a második legnagyobb mértékben az adóterhelés.

A gazdaság fehérítéséről elmondta: a 2008-2009-es gazdasági krízis időszakában a szakmai becslések szerint a forgalmi adó mintegy 25 százaléka nem érkezett be az államkasszába, míg a legfrissebb uniós becslés szerint ez ma kevesebb, mint 7 százalék. Az adópolitika ezzel a gazdaságfehérítési fordulattal nemcsak az adócsökkentést segítette, hanem támogatta az államháztartás stabilizálódását és az adósságpálya csökkenő pályára állását - fejtette ki.

A pénzügyminiszter a következő évekre megfogalmazott célok között említette, hogy Magyarország az EU digitális adóügyi éllovasa, és egyúttal a legnagyobb adó-adminisztráció csökkentője legyen. Felidézte, hogy a kormányzati ciklus végéig legalább harmadával csökkentik az adófajták számát, az adóügyek háromlépcsős digitalizálása révén pedig néhány éven belül az EU-ban Magyarországon lehet a legegyszerűbb az adóügyintézés.

Első lépcsőként bevezették az e-szja rendszerét, az idén több mint 5,5 millió magánszemély helyett az adóhivatal készítette el az adóbevallást - idézte fel.

Másodikként a vállalkozásokat segítik a legbonyolultabb bevallás, az áfa-bevallás kitöltésében, 2021. második felében debütál az e-áfa rendszer. Ezzel évente mintegy félmillió vállalkozás adó-adminisztrációját csökkenti jelentős mértékben a kormány - ismertette.

A tervek szerint 2021-ben már a második negyedéves, illetve a júniusi áfabevallást is a NAV készíti el. Ezzel Magyarország az Európai Unióban az elsők között nyújt jövőre áfabevallás-kiajánlási szolgáltatást a vállalkozásoknak - fejtette ki.

Harmadik lépcső az lesz, amikor a bevallások korszaka lezárul, és kezdetét veszi a digitális adatbázisok kora. A cél az, hogy legyen egy olyan egységes digitális adatbázis, amelyben minden olyan adat szerepel, amelyet eddig a különféle közigazgatási szerveknek kellett megküldeni - jelezte Varga Mihály.

Elmondta azt is: az adótanácsadók kezdeményezésére az online számla program kibővül majd egy olyan elemmel, amely lehetővé teszi, hogy az adóhivatalba küldött online számlaadatok egyben elektronikus számlaként is működjenek.

A pénzügyminiszter kiemelte, hogy az online szolgáltatások és a digitális adóügyi megoldások segítséget jelentenek a koronavírus-járvány elleni védekezésben is, egyebek mellett azzal, hogy a beérkező adatok részletes, pontos és gyors rálátást biztosítanak a gazdasági folyamatokra. Így a kormány akkor és ott tud reagálni, ahol arra a legnagyobb szükség van - hangsúlyozta.