Az ásatások egyik fontos lelete tíz, teljesen épen megőrződött mécsesforma, egy kemence és több ép, fel nem használt olajmécses, melyeket különféle geometriai és virágmintákkal díszítettek. A feltárás során megtalált formák rávilágítanak a korabeli kézművesség módszereire. Az egyik formába arabul az Istent jelentő Allah szót vésték.

Az Izraeli Múzeum laboratóriumaiban konzerválták, és a múzeumban az olajlámpások ókori csodájára is emlékeztető hanuka ünnepén közszemlére teszik ezekben a napokban a ritka, mintegy ezer évvel ezelőttről, a korai iszlám korból származó leleteket, amelyeket a Jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói találtak meg Tibériáson.

Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) közreműködésével 2020 nyarán végzett feltáráson olyan mennyiségben, minőségben és épségben bukkantak ezekre a különleges tárgyi emlékekre, ami lehetővé teszi a térség lakosságának jobb megismerését az i.sz. 7-től a 11. századig terjedő időben, az Omajjádok, az Abbászidák és a Fátimidák korában.

Az ásatás során főleg lakóépületek maradványait tárták fel, valamint mellettük olyan vízelvezető csatornákat és kemencéket fedeztek fel, amelyeket könnyűipari célokra, elsősorban agyagból készült olajmécsesek gyártásához használhattak.

A leleteket a súlyos, 11. századi földrengések által elpusztított épületek romjai között találták meg. Az ásatást vezető régészek szerint olyan életstílust jeleznek a maradványok, amelyben a kézművesek és műhelyeik a város szerves részei voltak, nem telepítették őket az iparnegyedet elkülönítő városrészekbe.