Boross Péter: nem ilyen Európát reméltünk
IT/Tudomány, 2017.05.23
A "szellemét, moralitását, hitét vesztett Európa" állapota nem hasonlítható ahhoz, amit egykor reméltünk - hangoztatta Boross Péter egykori miniszterelnök, a Veritas Történetkutató Intézet tanácsadó testületének elnöke a műhely öt új kötetének keddi budapesti bemutatóján.
Boross Péter azt mondta: hamis kép él a köztudatban a második világháborút követő néhány évről, mondván, akkor "egy bimbózó, remek demokrácia alapjait rakták le", pedig valójában kezdettől fogva a "gonosz, nemzetromboló, tönkretevő" kommunista rendszer építése zajlott a háttérben.
Rezsőházy Rudolf Testis Historicum - Adalékok egy kor megértéséhez 1944-2015 című kötetét méltatva kiemelte: az 1949-es emigrálása után a leuveni egyetem oktatójává váló egykori piarista diák példája is jól mutatja, hogy milyen komoly sikereket tett lehetővé diákjai számára az akkori középiskolák kemény oktató-nevelő munkája.
Ha naivitás lehetett is, de a magyarok zöme nem hitte el, hogy totalitárius rendszer jöhet, "ha nincs ez a hit, nem ennyi ember disszidál Magyarországról, hanem - borzasztó kimondani - tízszer ennyi" - mondta a volt kormányfő.
Fodor Lajos nyugalmazott vezérezredes Kiss Dávid A munkásőrség története 1957-1989 című kötetét méltatva azt emelte ki, hogy a mai napig sok a fehér folt és a tisztázatlanság a fegyveres szervezet történetében, és ezek egy részének helyretételére vállalkozott a félezer oldalas munka. Rácz János Mesterségünk címere: életrevalók című, tizenegy, a forradalom után emigrált magyarral készült interjúkötetét méltatva hangsúlyozta: 1956-ot minden nemzedék a saját szempontjai szerint értékeli majd újra. Az egyik nyilatkozót idézve azt hangsúlyozta, hogy a nyugatra indulók "nem a jólét menekültjei, hanem a reménytelenség menekültjei" voltak.
Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója a Veritas 2016. évi évkönyvét bemutatva annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a tizenkilenc tanulmány nem csupán tényeket, összefüggéseket mutat be, hanem arra is törekszik, hogy a vizsgált események mozgatórugóival is megismertesse a közvéleményt.
Zombori István, a Móra Ferenc Múzeum nyugalmazott igazgatója Somorjai Ádám és Zinner Tibor - magyarul és angol is elkészült - Mindszenty Józsefnek az 1956 és 1971 között a budapesti amerikai képviseletről folytatott levelezését sajtó alá rendező forráskötetéről szólva azt emelte ki, mennyire fontos, hogy idegen nyelveken is elérhetőek legyenek a magyar történelem fontos mozzanatait bemutató igényes tudományos munkák.
Rezsőházy Rudolf Testis Historicum - Adalékok egy kor megértéséhez 1944-2015 című kötetét méltatva kiemelte: az 1949-es emigrálása után a leuveni egyetem oktatójává váló egykori piarista diák példája is jól mutatja, hogy milyen komoly sikereket tett lehetővé diákjai számára az akkori középiskolák kemény oktató-nevelő munkája.
Ha naivitás lehetett is, de a magyarok zöme nem hitte el, hogy totalitárius rendszer jöhet, "ha nincs ez a hit, nem ennyi ember disszidál Magyarországról, hanem - borzasztó kimondani - tízszer ennyi" - mondta a volt kormányfő.
Fodor Lajos nyugalmazott vezérezredes Kiss Dávid A munkásőrség története 1957-1989 című kötetét méltatva azt emelte ki, hogy a mai napig sok a fehér folt és a tisztázatlanság a fegyveres szervezet történetében, és ezek egy részének helyretételére vállalkozott a félezer oldalas munka. Rácz János Mesterségünk címere: életrevalók című, tizenegy, a forradalom után emigrált magyarral készült interjúkötetét méltatva hangsúlyozta: 1956-ot minden nemzedék a saját szempontjai szerint értékeli majd újra. Az egyik nyilatkozót idézve azt hangsúlyozta, hogy a nyugatra indulók "nem a jólét menekültjei, hanem a reménytelenség menekültjei" voltak.
Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója a Veritas 2016. évi évkönyvét bemutatva annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a tizenkilenc tanulmány nem csupán tényeket, összefüggéseket mutat be, hanem arra is törekszik, hogy a vizsgált események mozgatórugóival is megismertesse a közvéleményt.
Zombori István, a Móra Ferenc Múzeum nyugalmazott igazgatója Somorjai Ádám és Zinner Tibor - magyarul és angol is elkészült - Mindszenty Józsefnek az 1956 és 1971 között a budapesti amerikai képviseletről folytatott levelezését sajtó alá rendező forráskötetéről szólva azt emelte ki, mennyire fontos, hogy idegen nyelveken is elérhetőek legyenek a magyar történelem fontos mozzanatait bemutató igényes tudományos munkák.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!