Megállapították, az EU és tagországai egyre nagyobb valószínűséggel válnak számítógépes bűncselekmény vagy kibertámadás áldozatává, ezért elengedhetetlen a készségek fejlesztésének megerősítése, a figyelemfelhívás és a koordináció javítása, amelynek révén meg kell erősíteni a támadásokkal szembeni ellenállóképességet.

"A kiberfenyegetések jelentette aktuális kihívások miatt itt a kritikus pillanat az Európai Unió számára, hogy megerősítse kiberbiztonságát és digitális autonómiáját, mindvégig ragaszkodva alapvető értékeihez" - jelentették ki.

A számvevők szerint szakpolitikai és jogszabályi keretet kell biztosítani az érdemi elszámoltathatóságnak és értékelésnek, hogy az unió - e területen kitűzött célját elérve - a világ legbiztonságosabb digitális környezetévé váljon. Véleményük szerint mérhető célkitűzések hiányában és kevés megbízható adat birtokában nehézségekbe ütközik az unió kiberbiztonsági stratégiájához illeszkedő intézkedések kidolgozása.

A jelentés szerint ritkán mérik fel a végeredményeket, és mindeddig kevés szakpolitikai területről készült értékelés, egyebek mellett az unió kiberbiztonsági és készültségi állapotáról sem.

Szóvá tették, hogy az uniós kiberbiztonsági kiadások alacsony szinten maradtak és szétaprózódtak. Rámutattak, hogy a kiberreziliencia (rugalmas ellenállási képesség) kiépítését illetően a koherens nemzetközi kiberbiztonsági irányítási keret hiánya akadályozza a közösséget a számítógépes támadások megelőzésében, gyors észlelésében, és a megfelelő reagálásban.

Az Európai Unió egésze számára kritikus kihívást jelentenek a választási folyamatokba való esetleges beavatkozások és a félretájékoztatási kampányok is, különösen a 2019. májusi európai parlamenti választásokra tekintettel - hívták fel a figyelmet.