Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a szakmai konferenciával egybekötött megnyitón kiemelte, hogy a GDP 6-7 százalékát adja az építésgazdaság, az ágazat termelése 2019-ben 4430 milliárd forint volt.

A közberuházások évente átlagosan kétezermilliárd forintot tesznek ki, a hivatalosan bejelentett foglalkoztatottak 7-8 százalékát az építőipar alkalmazza - tette hozzá.

Elmondta, hogy éves szinten az építési alapanyagtermelés kétezermilliárd forintot tesz ki, az építőanyag és építési termékek termelése és értékesítése pedig több mint háromezermilliárd forintot.

Az építőanyagipar kibocsátásának 70 százaléka külföldi tulajdonú vállalatoktól származik - fűzte hozzá.

Magyarország beruházási rátája 2017 és 2020 átlagában a negyedik legmagasabb volt az Európai Unióban (EU) GDP-arányosan, a beruházások meghatározó részét építmény és gépberuházások adták - mondta.

Hozzátette, hogy az építmények közül a lakásépítésekben elmaradtunk az EU átlagától, de az egyéb építmények esetében jelentősen meghaladta az ország az átlagot.

Palkovics László beszélt arról is, hogy tavaly a legnagyobb beruházó ágazatban, a feldolgozóiparban a gépi beruházások 5,5 százalékkal csökkentek, de az építési beruházások 6,3 százalékkal növekedtek.

Magyarország beruházási rátája tavaly 5,1 százalékponttal nőtt 2017-hez képest, amelyhez az építmény-beruházások járultak hozzá - fogalmazott.

Nemzetközi összehasonlításban a kormányzati beruházások aránya 2019-ben is magas volt, 22,7 százalék, amelynek közel háromnegyede építési beruházás volt, út, vasút és egyéb infrastrukturális beruházás - mondta a miniszter.

Palkovics László kitért arra is, hogy a koronavírus-járványt követően a felívelés időszakát a kormány arra használja, hogy egy egyszerűsített szabályozási környezetben ösztönözze a hazai hozzáadott érték részarányának növelését a termelékenység tartós növekedéséhez, valamint a minőségi és fenntartható épített környezethez vezető innovációkat, amelyek által megerősödik a hazai építő- és építésipar.

Elmondta, hogy három stratégiai beavatkozási irányt jelöltek meg: az építéságazati fejlesztéseket, az alap- és építőanyag, valamint építésitermék-gyártás és kereskedelem fejlesztését, végül az ágazati kompetencia- és kapacitásfejlesztést.

Utóbbinál hangsúlyos szerepet kap a szakképzési rendszer átalakítása, az iparági felsőoktatás korszerűsítése, az innovációk és innovációs projektek ösztönzése és támogatása, valamint a szakemberhiány megoldása - mondta.

Hozzátette, hogy a Greenology Zöldinnovációs Fenntarthatósági Tudásközpontnak a győri egyetem megfelelő környezetet kínál, a minisztérium pedig anyagi forrással támogatja a tudásközpont munkáját.

Boros Anita, a tudásközpont vezetője elmondta, hogy a központ első kutatásában - amelyben közel negyven kutató vesz részt - felmérik hazai és nemzetközi szinten is azokat az építőipari újításokat, amelyek integrálhatók lehetnek a hazai építőiparba.

A kutatásban zöld átépítésekkel és felújításokkal, a készházak energiahatékony megoldásaival, innovatív építési alapanyagokkal és technológiai megoldásokkal, valamint építési és bontási alapanyagok újrahasznosításával foglalkoznak.

Kiemelte, hogy a központ célja az, hogy megszólítsa, közös gondolkodásra ösztönözze az ágazat szereplőit és összekapcsolja az egyetemi, tudományos és vállalati tudást a gazdaság fejlesztése érdekében.

A szakmai konferencián megalakult a Zöld Építésgazdasági Innovációs Piactér is, miután Boros Anita együttműködési megállapodást kötött Ritter Mariannával, a Tungsram-Ilex Innovációs Piactér szakmai vezetőjével.

A piactér célja, hogy összekapcsolja az innovációban résztvevő és érdekelt kis- és közepes vállalkozásokat a nagyvállalatokkal és az oktatási intézményekkel, hogy az elgondolásokból valódi innováció jöhessen létre.