TV műsor

M1: Klímakutató: fékezni kell a változást és alkalmazkodni kell a következményekhez

IT/Tudomány, 2019.07.02

A klímakutató szerint az emberiség kétféle módon tud cselekedni a klímakatasztrófa elkerülése érdekében: fékezni a változást, vagyis drasztikusan csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását és alkalmazkodni hozzá, megpróbálni mérsékelni a következményeit.

Azonnali cselekvést sürgetett a klímakatasztrófa elkerülése érdekében António Guterres ENSZ-főtitkár, arra hivatkozva, hogy a klímaváltozás folyamata gyorsabban megy végbe, mint azt az előrejelzések jósolják.

Mika János klímakutató az M1 aktuális csatorna keddi műsorában az ENSZ figyelmeztetésére reagálva azt mondta: az ENSZ közlésének még folyik az értékelése egy átfogó jelentésben, de éppen elég baj az is, aminek eddig is tanúi voltunk a klímaváltozással kapcsolatban.

Magyarázata szerint, az önmagában nem lenne baj, amennyiben évtizedenként egy-két tized fokot emelkedik csak a hőmérséklet, a problémát az okozza, hogy ennek a folyamatnak nem látszik a vége. Akkor következik be a baj, ha a változás meghaladja a három fokot. A 3 Celsius-fokos növekedés következményeként ugyanis olyan visszafordíthatatlan folyamatok indulnak el, amelyek hatásait még nem ismerjük.

Példaként említette, hogy olyan nagy jégtömbök szabadulhatnak el az Antarktiszon, amelyek öt méterrel emelnék meg a tengerek szintjét, és az óceáni cirkuláció átalakulását, amely szintén nagy változásokkal járna.

A kutató úgy vélte, az emberiség kétféle módon tud cselekedni a klímakatasztrófa elkerülése érdekében: az egyik, hogy fékezi a változást és egyre kevesebb üvegházhatású gázt bocsát ki. "Ezzel az a baj, hogy mintegy 70 százalékkal kellene csökkenteni a mostani kibocsátást ahhoz, hogy csak annyi legyen, amennyit a természet fel tud dolgozni" - mondta.

A másik cselekvési mód az az alkalmazkodás, ez azt jelenti a kutató szerint, hogy csökkenteni kell a károkat, és ha van valami előnye a változásnak, azt ki kell használni. A lakossági cselekvésre példaként említette a házak, ajtók, ablakok szigetelését. Kitért arra, hogy Magyarországon a kibocsátás 1990 óta 32 százalékkal csökkent, ami jóval több annál a 20 százaléknál, amit 2020-ra vállaltunk és majdnem megközelíti a 2030-ra vállalt 40 százalékot. A kutató szerint jó úton haladunk, még ha az utóbbi években kis visszalépés történt is a kibocsátás-csökkentés tekintetében.
(MTI)


Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!