A portál szerint a sportorvosok nemzetközi és európai szövetségeihez köthető tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a NOB irányelvei tisztességtelen versenyhez vezethetnek a női sportban. Azzal érvelnek, hogy a NOB álláspontja, amely szerint nem szabad feltételezni a teljesítményelőnyt, éles ellentétben áll a 2015-ös NOB-konszenzus eredményével, a tudományos bizonyítékokkal és számos sportorvosi szövetség, bizottság értékelésével.

A NOB tavaly novemberben frissítette a transznemű sportolók olimpiai részvételére vonatkozó, követendő ajánlásrendszerét, amelyet a februári, pekingi téli olimpiai játékok után kell végrehajtani. Ez - a kérdésben született dokumentumot aláíró 38 szakértő és tudós, köztük a NOB orvosi és tudományos bizottságának két tagja szerint - eltávolodást jelent a 2015-ös konszenzusos nyilatkozattól. Az eddig alkalmazott egyenszabály szerint a női kategóriában versenyezni kívánó transznemű sportolóknak legalább 12 hónapra 10 nanomol/liter alá kell csökkenteniük tesztoszteronszintjüket - emlékeztetett a portál.

A téma orvostudományi körökben is az után erősödött vitakérdéssé, hogy az olimpiák történetében első transzneműként a tokiói nyári játékokon rajthoz állhatott egy új-zélandi súlyemelő, aki a nők között indult. Az évekkel korábban férfiként versenyző Laurel Hubbard végül is nem szolgáltatott érvet egyik oldalnak sem a versenyelőnyök tekintetében, mivel egyetlen kísérlete sem volt eredményes, és a kiesés sorsára jutott a 87 kiló felettiek kategóriájában.