Az ELKH Irányító Testületének november 24-ei ülésén hozott elvi döntés az Agrártudományi Kutatóközpont Állatorvos-tudományi Intézetét (ÁOTI), a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézetét (GGI), valamint az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetét (BLI) érinti.

"A döntés tudományos szakmai érvek mentén - külső szakértők és az ELKH Tudományos Tanácsa érintett szakkollégiumainak bevonásával -, az intézetek speciális kutatási profiljának és céljainak megerősítése érdekében történt"- közölték, hozzátéve, hogy az önálló intézetté alakulás hosszabb folyamatot vesz igénybe.

Indoklásuk szerint a három intézet speciális kutatási területeken, sok esetben unikális feladatokat lát el Magyarországon: az ÁOTI az állatorvos-tudomány egyetlen hazai főhivatású kutatóhelyeként a terület molekuláris mikrobiológiai kutatási bázisa; a GGI biztosítja a Naprendszeren belüli, Földre irányuló űrkutatás magyarországi bázisát, és itt működik a szeizmológiai megfigyelések hazai központja; a BLI-hez pedig a Balaton és környéke vízvilágának a kutatása tartozik.

"Emiatt a kutatóközpontokba tömörülés egyik előnyének számító szakmai szinergiák és interdiszciplináris együttműködések nem alakulhattak ki a kutatóközpont többi tagjával, ami szintén azt a szakmai érvet támasztotta alá, hogy ezek az intézetek önállóan működjenek tovább. Így biztosítva lesz számukra az a rugalmasság és gyors döntéshozatali mechanizmus is, amely elengedhetetlen a hatékonyabb feladatellátáshoz és működéshez" - írják.

A közleményben idézik Maróth Miklóst, az ELKH elnökét, aki szerint az ELKH vezetése kiemelt prioritásnak tartja a kutatóhálózat fejlesztését, illetve hatékonyságának és nemzetközi versenyképességének növelését. E célkitűzés elérésében a bővülő anyagi források biztosítása mellett rendkívül fontos szerepet játszik a kellő szakmai támogatás nyújtása, amelynek részeként az Irányító Testület most három tagintézet szervezeti felépítésének optimalizálásáról hozott döntést. "Várakozásaink szerint az önálló működés pozitív hatással lesz az érintett intézetek szakmai fejlődésére, és megkönnyíti számukra nemzetközi pozícióik erősítését" - hangsúlyozta Maróth Miklós.

Mint a közleményben felidézik, a kutatóhálózat 2012-es átalakítását követően - amely során a korábbi fenntartó számos, azelőtt önállóan működő intézetet kutatóközpontokba vont össze - az ELKH Titkársága az idén kezdeményezte az elmúlt nyolc év tapasztalatainak áttekintését és értékelését. Ennek a folyományaként merült fel a változtatás igénye.

Az ELKH Irányító Testületének elsődleges feladata, hogy - a kutatóhelyek javaslatainak figyelembevételével - a kutatóhálózat tudományos stratégiáját meghatározza, és a stratégiai célok eléréséhez, illetve a kutatóhálózat fejlesztéséhez szakmai és anyagi támogatást biztosítson - hangsúlyozzák.

A közlemény szerint a források elosztása a jövőben egy új modell szerint történik, amelytől az ELKH vezetése azt várja, hogy hatékonyabbá, átláthatóbbá, és kiszámíthatóbbá teszi a kutatóhálózat finanszírozását, támogatja a kiválóságot a kutatás terén, növelve ezáltal a kutatási hálózat nemzetközi szintű versenyképességét is.