Az ítélőtáblai és törvényszéki elnöki értekezlet résztvevői is az OBT tagjainak lemondását sürgetik

Kék hírek, 2018.10.11

Az Országos Bírói Tanács (OBT) keddi küldöttgyűlése nevében megfogalmazott nyilatkozat után az ítélőtáblai és törvényszéki elnöki értekezlet résztvevői is lemondásra szólították fel az OBT tagjait.

Az ítélőtáblai és törvényszéki elnöki értekezlet tagjainak a Fővárosi Ítélőtábla sajtóosztálya által az MTI-nek megküldött nyilatkozata szerint a keddi elnöki értekezlet résztvevői úgy látják, hogy az OBT "a bíróságot átpolitizáló, értelmetlen és káros konfliktusokat gerjesztő, gyakran egyéni érdekektől vezérelt működése" miatt a testület "visszafordíthatatlanul eltávolodott" az alaptörvény szellemétől.

Ezért felszólították az OBT még megmaradt tagjait, hogy "lemondásukkal nyissák meg az utat a modern bíróság kiteljesedése előtt, annak érdekében, hogy a hazai ítélkezés továbbra is nyugodt körülmények között, pártatlanul, függetlenül és eredményesen álljon a közjó szolgálatában".

Az ügy előzménye, hogy a januárban megválasztott Országos Bírói Tanács többször bírálta Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal vezetőjét, majd az OBT több tagja is lemondott még tavasszal. A póttagok megválasztására szervezett keddi küldöttgyűlés azonban eredménytelennek nyilvánította a póttagválasztást.

A keddi küldöttgyűlés jelölőbizottságának elnöke az OBH által üzemeltetett www.birosag.hu-n közzétett nyilatkozatában azt írta, a küldöttértekezlet kinyilvánította, hogy "a jelenlegi OBT tevékenységéhez, illetve működéséhez a jövőben semmilyen módon nem járul hozzá, és azt nem támogatja". A jelölőbizottság elnöke - aki nem nevezte meg magát a közleményben - azt is írta, hogy a küldöttgyűlés úgy döntött, nem hajlandó sem tagként, sem póttagként a jelenlegi OBT-ben szerepet vállalni, nem küld, illetve választ egyetlen további tagot, illetve póttagot sem a jelenlegi OBT-be, továbbá felhívja az OBT választott tagjait, hogy mondjanak le, és lemondásukkal tegyék lehetővé egy eredményes OBT-tagválasztó értekezlet összehívását.

A küldöttértekezleten történtekről az Országos Bírói Tanács is feltette honlapjára a beszámolóját.

Eszerint a küldöttértekezlet elé terjesztett előzetes jelöltlistán szereplők közül senki nem vállalta a póttagságot, azokat pedig, akik a küldöttgyűlésen felálltak azzal, hogy elvállalnák a jelöltséget, a többség nyílt szavazással akadályozta meg a póttagjelöltté válásban.

Az OBT beszámolójában azt írta, többen aggodalmukat fejezték ki a küldöttgyűlés levezetése miatt is, amely során - a titkos írásbeli szavazás hiánya, illetve a szavazatszámláló bizottság által lebonyolított szavazatszámlálás elmaradása miatt - megítélésük szerint sérült a választás demokratikussága és tisztasága. Az OBT beszámolója szerint a küldötteket júliusban összbírói értekezleteken választották meg a törvényszékek és ítélőtáblák, és az OBT szerint érthetetlen, miért vállalták el a küldötti megbízást azok, akik eleve tudták, hogy nem vállalják el a jelöltséget.

Hozzátették: az eredménytelen küldöttgyűlés résztvevőinek majdnem egyharmada az OBH elnökének közvetlen kinevezési jogkörébe tartozó elnök, elnökhelyettes vagy kollégiumvezető volt, és az igazgatási vezetők "messze többségben voltak" az ilyen tisztséget nem viselő bírákhoz képest. Emlékeztettek rá: az OBT az alaptörvénynek megfelelően az OBH-elnök munkáját felügyeli, aki ezen elnökök felett a munkáltatói jogokat gyakorolja, ezért is javasolta az OBT a küldöttségre és tagságra vonatkozó összeférhetetlenségi szabály beiktatását a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvénybe.

Az OBT kedden közölte azt is: a tanács 11 taggal továbbra is működőképes és a jövőben is folytatja a munkáját.

A 15 tagú OBT feladata a bíróságok központi igazgatásának felügyelete, így többi között az OBH elnöke központi igazgatási tevékenységének ellenőrzése, az OBH elnöke által kiadott szabályzatok, ajánlások ellenőrzése, a bíróságok gazdálkodásának ellenőrzése. Emellett a testület évente közzéteszi véleményét az OBH, valamint a Kúria elnökének a bírói, valamint a bírósági vezetői pályázatok elbírálásával összefüggő gyakorlatáról. A testület tagja a Kúria elnöke, a további tagokat a bírák küldöttértekezlete a küldöttek közül titkosan, szavazattöbbséggel választja meg. Az első alkalommal történő választáson a bírák küldöttértekezlete 1 ítélőtáblai, 5 törvényszéki, 7 helyi bírósági és 1 munkaügyi bírósági bírót választ. A tagok megbízatása hat évre szól.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!